Az emlőrák kezelése

Az onkológiai kezelésekre a sebész­ből, klinikai onkológusból, pathológusból, radiológusból és nőgyógyászból álló orvoscsoport ad javaslatot, a daganat stádiuma és szövettani altípusa alapján. A javasolt terápiát a beteg egyéb, a beteg­ségtől független jellemzői is befolyásolják, így a beteg általános egészségi állapota, a kísérőbetegségek és a menopauzális stá­tusz is. A terápiás döntésben a kezelőorvos a beteget is bevonja megfelelő tájékozta­tás után.

A kezelőorvos részletes felvilágosítást ad a beteg számára az onkoteam által javasolt leghatásosabb kezelési módok előnyeiről és hátrányairól, valószínűsíthe­tő sikerességi arányáról, lehetséges mel­lékhatásairól és a kezelés mellett javasolt életmódváltozásokról.

Korai stádiumú daganatok esetében a kezelés céljaként sok esetben kitűzhető a rák gyógyítása. Minél korábbi stádium­ban fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. A mammográfiás szűréseken való részvétel nagyon fontos, mivel ilyenkor a mellrák korai stádiumban felismerhető, ezért jó esély van a gyógyulásra. Előfordulhat azonban, hogy a komp­lex onkoterápia ellenére a rák hónapokkal vagy évekkel később kiújul. Ezért az orvo­sok a gyógyulás helyett inkább a remisszió szót használják, ami azt jelenti, hogy a ke­zelést követően nincs nyoma a daganatnak.

Ha a gyógyulásra nincs reális esély, ak­kor a kezelés a rák megfékezésére, növeke­désének vagy terjedésének korlátozására irányul. Mindaddig, amíg a kezelés sikeres, a beteg tünetmentes maradhat.

A kezeléssel bizonyos esetekben a mellrák okozta tüneteket kívánják eny­híteni, különösen akkor, ha a daganat nagy méretű. Ilyenkor a kezelésekkel csökkent­hető a daganat mérete, ami enyhítheti a tü­neteket, például a fájdalmat. Előrehaladott vagy áttétes emlőrák esetében a kezelés célja a tünetek enyhítése és a túlélés meg­hosszabbítása, a legjobb éleminőség biz­tosítása mellett.

MŰTÉT MELLRÁK ESETÉN

Emlőmegtartó műtét az egygócú és korai stádiumú daganatok esetén alkalmazható. A lumpektómia (vagy széles helyi kimet­szés) a műtét egyik típusa, amikor csak a daganatot és a környező mellszövet egy részét távolítják el. E műtétet követően ál­talában sugárkezelésre kerül sor, amelynek célja az emlőszövetben esetleg visszama­radt rákos sejtek elpusztítása.

Az érintett emlő eltávolítására (masztektómia) akkor lehet szükség, ha a daganat nagyméretű vagy a mell közepén helyezke­dik el, illetve, ha többgúcú a folyamat. Az emlő eltávolítása esetén különböző típu­sú rekonstrukciós műtétet végeznek. Ezek a helyreállító műtétek a masztektómiával egy időben vagy akár hónapokkal esetleg évekkel később is elvégezhetőek.

Az őrszem-nyirokcsomó biopszia, annak felmérésére szolgál, hogy a mellet ellátó fő nyirokcsomók tartalmaznak-e daganatsejtet, illetve áttétet. Ha ezek­ben daganatsejt nem igazolódik, akkor a hónaljban lévő nyirokcsomókat nem kell eltávolítani (rákos beszűrődés esetén a szövettan alapján döntenek a további nyirokcsomók eltávolításáról). A biopsziasegít a rosszindulatú emlőrák diagnózi­sának felállításában, illetve az emlőrák al­típusának meghatározásában. A pontos stádium felállítását legtöbbször CT vizs­gálattal végzik.

SUGÁRTERÁPIA

A sugárterápia a rákos (rosszindulatú) szövetekre fókuszált, nagy energiájú sugárnyalábokat alkalmazó kezelés, amely elpusztíthatja a daganatsejteket, illetve megakadályozhatja a rák további növekedését.

Az emlőrák esetében a sugárterápiát el­sősorban a műtétet követően alkalmazzák (adjuváns sugárterápia). Az emlőmegtartó műtét után az érintett emlőben alkalmazott sugárterápia célja, hogy megakadályozza a mellrák kiújulását az operált emlőben.

HORMONKEZELÉSEK

Az emlőrák bizonyos típusait befolyásolhat­ja a szervezetben lévő női nemi hormonok (pl. ösztrogén) szintje, amelyek osztódásra és szaporodásra serkentik a daganatsejte­ket. A legtöbb női hormont a petefészkek termelik. Az emlőrákos betegeknél gyakran alkalmaznak olyan kezeléseket, amelyek csökkentik ezeknek a hormonoknak a szint­jét, vagy megakadályozzák a petefészkek működését.

A hormonszinteket csökkentő terápiát az ún. „hormonreceptor pozitív emlőrákok” esetében alkalmazzák.

Fajtái:

Ösztrogénblokkolók. Az ösztrogén sejtek­re gyakorolt hatását blokkolják. Első és még mindig széles körben használt képviselőjük a tamoxifen, de már más ösztrogénblok­koló gyógyszerek is rendelkezésre állnak. Ezeket a szereket a betegeknek általában öt évig kell szedni. Magas rizikójú beteg­ség esetén ezeket ma már akár 7-10 évig is javasolják.

Aromatázgátlók. A szövetekben gá­tolják az ösztrogén termelődését. Ilyen gyógyszerek az anasztrozol, a letrozol és az exemesztán. A menopauzán átesett nőknél alkalmazzák ezeket.

Gonadotropin felszabadító hormon (GnRH) analógok. Csökkentik a pete­fészkekben a női nemi hormonok terme­lődését. Injekció formájában rendelke­zésre álló GnRH-analóg készítmény közül leggyakrabban a goserelint alkalmazzák, olyan betegeknél, akik még nem estek át a menopauzán.

A menopauza előtt álló nők esetében megfontolandó alternatíva a petefészkek eltávolítása (vagy sugárterápiával történő kezelése) az ösztrogén termelődésének megakadályozása érdekében.

KEMOTERÁPIA

A rák olyan rákellenes gyógyszerekkel tör­ténő kezelése, amelyek elpusztítják a rá­kos sejteket, vagy megakadályozzák azok szaporodását. Ha a kemoterápiát a műtét mellett alkalmazzák, azt adjuváns kemo­terápiának nevezik. A műtétet követően adott kemoterápia célja, hogy elpusztítsa azokat a daganatsejteket, amelyek a daga­nat kiindulási helyéről esetleg már elterjed­tek. A műtét előtti – neoadjuváns -kemo­terápiát a daganat zsugorítására adják, ami növeli a műtét sikerességének esélyét, és emlőmegtartó műtétek elvégzését tehetik lehetővé.

A kemoterápia típusát a rák típusa is befolyásolja. A géntesztek segítenek az orvosoknak eldönteni, hogy mely nők­nek lesz a legnagyobb haszna a kemote­rápiából. A kemoterápiát egyes betegek esetében az áttétes betegség kezelésére is használják.

CÉLZOTT TERÁPIÁK

Molekuláris célzott terápiák

A molekuláris célzott terápiák során alkal­mazott biológiai gyógyszerek a daganat kialakulásáért felelős részecskéket, mole­kulákat célozzák, befolyásolják. A kezelés megkezdésekor sokszor kemoterápiával, hormonterápiával kombinálják a kezelés hatásának fokozása érdekében. A daga­natsejtben, vagy azon kívül, annak mikro­környezetében megcélzott molekulákat gátolva csökkentik a daganatsejtek növe­kedésének és osztódásának ütemét, gátol­ják azok terjedését, áttétképződését, vagy egyenesen a daganatsejtek pusztulását eredményezik.

ANGIOGENEZIS GÁTLÁS

A daganatsejtek növekedéséhez, szapo­rodásához tápanyag és oxigén szükséges, amit a daganatba benövő, újonnan keletke­ző erek biztosítanak. Ezeknek az új ereknek a képződését is lehet gyógyszeresen gátol­ni, az ún. angiogenezist (érújdonképződést) akadályozó szerekkel.

IMMUNTERÁPIA

A veleszületett és szerzett immunvédeke­zés normálisan folyamatosan felismerheti és elpusztíthatja a szervezetben keletkező ráksejteket. Az immunrendszer „ellenőrző pontjain” lévő immunsejteken találha­tó fehérjék be-(vagy ki-) kapcsolásával indul be a megfelelő immunválasz. Az emlőráksejtek néha ezeket az ellenőrző pontokat használják, hogy elkerüljék az immunrendszer támadását. Az ellenőr­zőpont-fehérjéket célzó gyógyszerek, az ún. immunellenőrzőpont-gátlók segíte­nek megszüntetni a daganattal szemben kialakult immuntoleranciát, helyreállítani az emlőrák sejtjeivel szembeni immunvá­laszt. Jelenleg az immunterápiának az ún. tripla-negatív emlőrákok kezelésében van szerepe.

Egyetlen kezelés sem mentes mellék­hatásoktól. Kezelőorvosa minden esetben felvilágosítást ad az Ön esetében alkalma­zott kezelés lehetséges mellékhatásairól, illetve azok kivédésének, illetve csökken­tésének lehetséges módjairól.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSÁVAL ENGEDÉLYEZETT.