Cukorbetegséget megelőző állapot
A cukorbetegség előállapotában a normálisnál magasabb vércukorértékek mérhetők, de a cukorháztartás zavara enyhe fokú. Orvosi, főleg életmódbeli beavatkozás nélkül az előállapot 5–10 éven belül valódi cukorbetegséggé mélyül, s a cukorbetegeket fenyegető szív-ér rendszeri elváltozások kifejlődése hamarabb is megindulhat.
Az üldögélő életmód és a súlyfelesleg egyenes úton vezet a tünetmentes prediabéteszből a cukorbetegség és annak szövődményei felé
A cukorbetegség leggyakoribb, felnőttkori formája, a 2-es típusú diabétesz nem hirtelen támad ránk: a szöveti sejtek inzulinérzékenységének lassú romlása sok év alatt vezet el a tünetek és a szövődmények megjelenéséhez. A hosszú kórfolyamat korai stádiumát, a prediabéteszt azért fontos felismerni és vészjelzésnek tekinteni, mert innen még jó eséllyel van visszaút.
Ki lehet prediabéteszes?
Sokféle körülmény hajlamosít cukorbetegségre és az előállapotára – ha fennáll egy vagy több közülük, ajánlatos gyakrabban ellenőrizni az éhomi és az étkezés utáni vércukorszintet.
Túlsúly vagy elhízás – ez az egyik fő kockázati tényező. A magas vérnyomással és kóros vérzsírértékekkel társuló hasi elhízás különösen veszélyes.
Kevés mozgás, inaktív életmód – közvetlenül, a testsúlytól függetlenül is rontja a sejtek inzulinérzékenységét.
Előrehaladott életkor – 45 éves kor fölött válnak gyakorivá a cukorháztartás zavarai, bár a fiatalabb korosztályokban is terjed a 2-es típusú cukorbetegség.
Cukorbeteg a családban – első fokú rokon érintettsége növeli a kockázatot.
Terhességi diabétesz vagy policisztás ovárium szindróma – ezek a diagnózisok vagy nagy súlyú gyermek szülése elővigyázatosságra int.
Túl sok vagy túl kevés alvás – aki éjszakánként 6 óránál kevesebbet vagy 9 óránál többet alszik, könnyebben betegedhet meg (pre)diabéteszben.
Hogyan mutatják ki a prediabéteszt?
A cukoranyagcsere állapota néhány vérvizsgálattal jól jellemezhető.
Ha a vérvételt éhgyomorra végzik, literenként legfeljebb 5,6 millimól cukor tekinthető normálisnak (a pontos határérték laboratóriumonként kissé különböző), és a több méréssel 7,0 mmol/l-nél magasabbnak talált vércukorszintből lehet cukorbetegségre következtetni. A két érték közötti tartomány prediabétesznek felel meg, amelyet ez esetben „emelkedett éhomi vércukorszintnek”, nemzetközi rövidítéssel IFG-nek neveznek.
Az étkezés utáni vércukormérések jobban tükrözik a cukorháztartás alkalmazkodóképességét. A cukortűrő képesség (glükóztolerancia) vizsgálatakor éhgyomorra, majd adott mennyiségű cukoroldat itatása után 2 órával mérik a vércukorszintet. A normális (7,8 mmol/l-nél alacsonyabb) és a cukorbetegséget jelentő (11,0 mmol/l-nél magasabb) értékek közötti mérési eredmény itt is cukorbetegséget megelőző állapotra: „csökkent glükóztoleranciára” (rövidítve: IGT) utal.
A vér oxigénszállító fehérjéje, a hemoglobin cukrot kötő formájának (jele: HbA1c) meghatározása arról tájékoztatja az orvost, hogy milyen volt az átlagos vércukorszint az elmúlt 2-3 hónapban. A HbA1c mennyisége egészséges személyeknél nem éri el az összes hemoglobin 6%-át; prediabéteszben 6 és 6,5% között van; a 6,5% fölötti HbA1c cukorbetegséget valószínűsít.
A diabétesz megelőzése
A cukorbetegség kezelésében sokszor a gyógyszereké a főszerep, a prediabétesz kezelésében azonban a testedzési és táplálkozási szokások megváltoztatásán van a hangsúly, bár néha gyógyszerre is szükség lehet.
Egészséges étrend. Csökkenteni kell a kalória- és a zsírbevitelt, több zöldséget, gyümölcsöt, növényi rostot fogyasztani. Előnyös lehet a diabetológus vagy dietetikus tanácsaihoz igazított mediterrán vagy vegetáriánus étrend.
Testedzés. A fizikai aktivitás természetes eszköz a cukoregyensúly helyrebillentésére. Ülőmunkát végzők igyekezzenek heti 5 napon legalább 30–60 percig közepes intenzitással sportolni.
Testsúlycsökkentés. Már 5–10%-os testsúlycsökkentéssel – pl. 90 kilóból 4,5–9 kilót leadva – sokat tettünk a cukorbaj ellen.
