Egy szívhalál megelőzése 10 millió dollár?

Az iparilag fejlett országokban a legtöbb ember hirtelen szívhalál formájában fejezi be életét. Magyarországon 20–25 ezer ilyen haláleset történik évente, az USA területén minden esztendőben negyedmillió. Az Egyesült Államokban kiszámolták, hogy hirtelen szívhalál következtében többen halnak meg, mint emlőrák, vastagbélrák, prosztatarák, autóbaleset, lőfegyverek, AIDS és lakástűz miatt együttvéve. Minden tizedik áldozat 40 évesnél fiatalabb, és minden harmadik halott mentes volt korábban minden szívpanasztól.

Rendkívül fontos lenne ezért, hogy valamilyen szűrővizsgálattal idejekorán megtaláljuk a társadalomban azokat, akik a hirtelen halál szempontjából veszélyeztetettek, mert a panaszmentes emberek között utólag sokszor kiderül a tünetet nem okozó szívelváltozás, és ez nemritkán jól kezelhető lett volna.

Az, hogy a hirtelen szívhalál infarktus után az első időszakban gyakoribb, már régóta ismert tény, és mivel a drámai események túlnyomó többsége kamrafibrillációval kezdődik, az Egyesült Államokban másodlagos megelőzés céljából mind gyakrabban ültetnek be kardioverter defibrillátort (ICD-t).

Hogy az ICD hatékonyan szünteti meg akár a sportesemény közben elinduló kamrafibrillációt is, azt a televízió jóvoltából világszerte mindenki láthatta. Anthony Van Loo belga labdarugó 2009. június 10-én, mérkőzés közben összeesett, de néhány másodperc múlva megmozdult, és a hírek szerint folytatni szerette volna a focimeccset. A játékos kardioverter defibrillátorral élt, és az már az első ütéssel megszüntette a kamrafibrillációt. Az ICD-implantáció a médiából eredő információ szerint azért történt, mert az előző évben a sportorvosi vizsgálat során valamilyen szíveltérést, valószínűleg hipertrófiás kardiomiopátiát észleltek.

A sportklubokba belépő fiatalok szabályokban előírt sportorvosi vizsgálatát 1982-ben az olaszok rögzítették. Kötelező a részletes anamnézis, a fizikális vizsgálat és a 12-elvezetéses EKG. A European Society of Cardiologists tavalyi kongresszusán ismertették 20 év eredményeit. Bemutatták, hogy ez költséghatékony szűrés, mert Olaszországban így egy fiatal sportoló életének megmentése 33 000–100 000 euróba került.

A sportorvosi szaksajtóban Amir Halkin és munkatársai dolgozata példátlan vihart kavart. A tanulmány a Journal of the American College of Cardiology (JACC) november 27-én megjelent számában olvasható. A Tel Aviv-i Egyetem kutatói szerint évente 8,5 millió fiatal amerikai kerül sportorvosi vizsgálatra, és ha ez így folytatódik, két évtized alatt mintegy 170 millió szűrővizsgálatra kell számítani. Az USA területén az egészségügyi ellátás árait számolva a szűrés költsége 51–69 milliárd dollár. Ha a mortalitás megfelel az olasz adatoknak, 20 év alatt 4813 életet lehet így megmenteni, vagyis a vizsgálattal minden haláleset megelőzése 10,6–14,4 millió dollárba kerül.

Az amerikai szabályok a sportolók szűrővizsgálatakor csak az anamnézisfelvételt és a fizikális vizsgálatot tették kötelezővé, és az EKG elvégzését sem az American Heart Association, sem az American College of Cardiology nem tartja szükségesnek ma sem. Ezzel szemben mind a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mind a European Society of Cardiologists szerint a 12-elvezetéses EKG-görbe elkészítése az esetleges abnormalitások fölfedezése céljából mindig indokolt.

A JACC Antonio Pellicciától, az olasz sportegészségügy egyik vezető alakjától kért szerkesztőségi közleményt. Pelliccia professzor hangsúlyozta, hogy az EKG bevezetése a szűrővizsgálatba 89%-kal csökkentette a hirtelen szívhalál előfordulásának relatív kockázatát. Véleménye szerint Amir Halkin munkacsoportja a sportorvosi szűrővizsgálat költségeit erősen eltúlozza, megfelelő szervezéssel ez lényegesen mérsékelhető. Közölte, hogy a kötelező vizsgálat Olaszországban sportolónként mintegy 60 dollárba kerül. „Az amerikai tiltakozás nem gazdasági, hanem kulturális eredetű, mert ilyen szempontból igényelné az USA közvéleményének és egészségügyi ellátásának megváltoztatását ott, ahol a betegségek megelőzésének állami programja szokatlan.”