Elkerülhető-e az endoszkópos sphincterotomia az Oddi-sphincter diszfunkciója esetén?

Célkitűzés. Az Oddi-sphincter-diszfunkció (SOD, sphincter of Oddi dysfunction) megoldásának hatékony módszere az endoszkópos sphincterotomia, ez azonban 20%-os morbiditással jár. Tanulmányunk célja annak meghatározása, milyen gyakran kerül sor a SOD endoszkópos sphincterotomiával történő kezelésére egy olyan betegcsoportban, amely már egy éve belgyógyászati kezelést kap.

Módszerek. Vizsgálatunkba 59 olyan beteget vontunk be, akik átlagosan 9,3 évvel korábban cholecystectomián estek át. Minden esetben elvégeztük az epeutak izotópvizsgálatát. Egy évig belgyógyászati kezelést folytattunk, és az endoszkópos sphincterotomiát azoknak ajánlottuk fel, akiknél a konzervatív terápia eredménytelennek bizonyult.

Eredmények. Tizenegy beteg került a Milwaukee-besorolás szerinti 1., 34 a 2. és 14 a 3. csoportba. A májkapu és a duodenum közötti tranzitidő (HDTT, hile–duodenum transit time) 32 betegnél haladta meg a normális értéket. A belgyógyászati kezelés az 1. csoport 45%-ánál, a 2. csoport 67%-ánál, míg a 3. csoport 71,4%-ánál bizonyult hatékonynak vagy elfogadhatónak (p=0,29). A konzervatív terápiára nem javuló 21 beteg közül csak 14-en járultak hozzá az endoszkópos sphincterotomia elvégzéséhez. Utóbbi 14 beteg közül 11 esetében találtunk megnyúlt HDTT-t, míg az endoszkópos sphincterotomiával nem kezelt betegek körében ennek aránya 21/45 volt (p=0,03). Az endoszkópos sphincterotomia a 14 közül 12 esetben jelentett megoldást. Következtetések. Egyéves belgyógyászati kezelésen átesett betegek bevonásával lefolytatott prospektív tanulmányunkban SOD gyanúja esetén a betegek mindössze 23%-a került endoszkópos sphincterotomiára, noha az esetek 54%-ában mértünk a normálisnál hosszabb HDTT-t.