Endometriózis

Mi okozza az endometriózist?

Normális körülmények között a méhnyálka­hártya a nemi hormonok ciklikus hatásainak engedve a menstruációs ciklus során előbb fokozatosan megvastagszik, majd havi egy alkalommal vérzés kíséretében leválik. Endometriózis eseteiben méhnyálkahártya-sejtek nemcsak a méh üregében helyezked­nek el, hanem azon kívül, akár a test távoli pontjain is – leggyakrabban a hasüregben vagy a petefészekben, de néha a bélrend­szerben, a húgyhólyagban, sőt akár a szem­ben, a bőrben vagy az ízületekben is.

Az endometriózis tüneteit az okozza, hogy ezek a rendellenes helyen lévő méh­nyálkahártya-sejtek ugyanúgy viselkednek, mint a méh üregében elhelyezkedők, azaz a hormonhatásoknak engedve ciklikusan változnak, és a menstruáció időpontjában leválva vérzést okoznak. De míg a méh­űrből a vér a természetes testnyílásokon keresztül a menstruáció során akadály­talanul a külvilágba távozhat, addig az endometriózissejtek által okozott vérzés megreked a szervezetben, tünetek és szö­vődmények forrása lesz.

Arra a kérdésre, hogy a méhnyálkahár­tya sejtjei miért jelennek meg a szervezet szokatlan pontjain, számos elmélet létezik, biztosat azonban egyelőre nem tudunk.

Mik a főbb tünetek?

Fontos tudni, hogy az endometriózis sok esetben teljesen tünetmentes, és csak más betegség kivizsgálása vagy a meddő­ség okának keresése során derül rá fény. A statisztikák azt mutatják, hogy a meddő nők kb. 25–40%-ánál endometriózis iga­zolható – más kérdés, hogy meddőség és endometriózis együttes fennállásakor va­lóban az endometriózis okolható-e a ter­hesség elmaradásáért, vagy csak véletlen egybeesésről van szó.

Az endometriózis tünetei leggyak­rabban a menstruációhoz csatlakoznak, fájdalmas, görcsös, bőséges és/vagy el­húzódó menstruáció; rendszertelen havi vérzések; fájdalmas közösülés; tartósan fennálló vagy makacsul visszatérő hasi vagy háti fájdalom formájában. Az idült panaszok végső soron általános tüneteket, állandó fáradtságérzést, kimerültséget is okozhatnak.

A további tünetek nagyban függenek attól, hogy az endometriózis mely szerve­ket érinti. A petefészek endometriózisában a panaszok tipikusan két havi vérzés közötti félidő táján, a peteérés idején je­lentkeznek. Az endometriózis szokványos megjelenési formája vért is tartalmazó ciszták, ún. csokoládéciszták megjelenése a petefészkekben.

A bélrendszert érintő endometriózisban gyakori tünet a székelés közben érzett görcsös fájdalom, illetve a menstruáció idején fellépő végbéltáji vérzés, ritkábban hasmenés.

A húgyhólyagban kialakult endometriózis vizeletürítés közben jelentkező görcsös fájdalommal hívhatja fel magára a figyelmet.

Kivizsgálása

Az endometriózisnak nincs olyan speci­fikus, csak erre a kórállapotra jellemző tünete, mely azonnal a helyes irányba terelhetné az orvos gyanúját. Ezzel is ma­gyarázható, hogy a betegek gyakran akár évekig járnak orvostól orvosig úgy, hogy panaszaikat más betegséggel, pl. irritábilis bél szindrómával, kismedencei gyulladás­sal, méhen kívüli terhességgel, makacs húgyúti fertőzéssel és egyebekkel magya­rázzák, míg végül megszületik a pontos diagnózis.

A kórelőzmény felvétele. Mint minden egyéb betegségben, a kivizsgálás a beteg alapos kikérdezésével kezdődik. Az orvos rákérdez a panaszok jellegére, fennállásuk idejére, az azokat kiváltó vagy enyhítő kö­rülményekre. Az orvos arról is érdeklődik, hogy tapasztal-e a beteg egyéb problémá­kat, pl. a házasélet vagy a teherbe esés kap­csán. Fontos minden tünetet megemlíteni, azokat is, amelyek látszólag nem függe­nek össze a fő tünetegyüttessel, hiszen az endometriózis igen sokszínű, szövevényes klinikai képpel jelentkezhet.

Nőgyógyászati vizsgálat. A nőgyógyászati vizsgálat célja elsődlegesen an­nak eldöntése, hogy a panaszokat vala­milyen banálisabb nőgyógyászati kórkép (pl. gyulladás) okozza, vagy felmerülnek olyan gyanújelek, amelyek alapján a ki­vizsgálást endometriózis irányában is ki kell terjeszteni. Az endometriózis ki­zárására/megerősítésére többféle vizs­gálatot is kérhet az orvos. Fontos már most hangsúlyozni, hogy bár ezek mind­egyike segítheti a pontos diagnózist, az endometriózis kórismézésének egyetlen biztos módja jelenleg a hastükrözés, azaz laparoszkópia. A diagnosztikai eszköztár folyamatosan fejlődik, és egyre több in­formációval szolgál pl. a mágnesrezonan­cia-vizsgálat (MRI), ennek diagnosztikai pontossága azonban még messze van a laparoszkópiáétól.

Laparoszkópia. A laparoszkópiát vagy hastükrözést „kulcslyuk módszernek” is szokás nevezni, mivel a beavatkozás során a has bőrén ejtett kis metszésen keresztül fényforrással és optikával ellátott eszközt vezetnek a hasüregbe, mely direkt vizuális adatokat biztosít, ugyanakkor apró szövet­minta (biopsziás minta) is nyerhető általa további patológiai elemzés céljaira.

Képalkotó módszerek. Ahogyan már említettük, nincs olyan képalkotó mód­szer, mely önmagában alkalmas lenne az endometriózis kórisméjének biztos fel­állítására. Az ultrahangvizsgálat hasznos lehet a petefészkek endometriózis okozta elváltozásainak (endometriómák, csokolá­déciszták) kimutatásában. Az MRI érzékeny módszer az endometriózis okozta szövet­többletek ábrázolásában, ugyanakkor rejt­ve maradhatnak lapos endometriózisgócok vagy olyan elváltozások, melyek szerkeze­ti jellegükben nem sokban különböznek a környező ép szövetektől.

Egyéb vizsgálatok. A kivizsgálás to­vábbi elemeit a panaszok jellege, illetve az endometriózis lokalizációja szabja meg. Amennyiben a megjelenési kép alapján felmerül daganat gyanúja, úgy a tumormarkerek meghatározása segíthet az elkülönítésben, ez a vér laboratóriumi vizsgálatá­val történik. Bélrendszeri endometriózis gyanújakor végbél- vagy vastagbéltükrözés­re, a húgyhólyagot érintő betegség esetén hólyagtükrözésre is sor kerülhet.

Fontos kiemelni, hogy a tünetek súlyos­sága és az endometriózisgócok nagysága között nincs szoros összefüggés: akár kiter­jedt betegség is lehet tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel járó, de kisebb kiter­jedésű endometriózisgócok is okozhatnak súlyos tüneteket, meddőséget.

Hogyan kezelhető az endometriózis?

Jelenleg még nem áll rendelkezésünkre olyan módszer, mellyel az endometriózis véglegesen gyógyítható lenne. Azon­ban számos lehetőség van a kezünkben, mellyel a tünetek megszüntethetők vagy legalább lényegesen csökkenthetők, a mindennapi élet elviselhetőbbé tehető, meddőség esetén a teherbe esési esélyek javíthatók.

A kezelés három fő területe a fájdalom­csillapítás, a hormonkezelés és a műtét.

A fájdalomcsillapítás módját és időtar­tamát mindig a tünetek jellege és erőssé­ge szabja meg. Enyhébb fájdalom esetén alkalmazható a jól bevált, vény nélkül kap­ható fájdalomcsillapító, míg az erősebb fáj­dalmak csillapítására csak az orvos által re­ceptre felírható készítmények jelenthetnek megoldást. Célszerű olyan fájdalomcsilla­pítót választani, mely gyulladáscsökkentő hatást is kifejt.

A hormonterápia célja az endometriózisgócok nagyságának csökkentése vagy legalább stabilizálása. A hormonkezelés során alkalmazott szerek egy része ere­detileg fogamzásgátló tablettaként törzs­könyvezett szer, ezért ezek adása nem cél­szerű, ha a pár gyermeket szeretne vállalni. A hormonkezelés megtervezése, beállítása és kontrollja mindig orvosi feladat!

A műtét során a kimutatott endometriózisgócokat igyekeznek minél tökéleteseb­ben eltávolítani. Nem mindig van mód se­bészeti beavatkozásra; előfordulhat, hogy az elváltozások elhelyezkedése, nagysága vagy a környező szervekhez/szövetekhez való viszonya lehetetlenné teszi a műtétet. A feltárási technikát tekintve a beavatkozás lehet laparoszkópia („kulcslyuk sebészet”) vagy laparotómia (hasi metszésen keresz­tül végzett nyitott műtét).

Az endometriózis kezelésére ezen kí­vül nagyon sokféle, tudományosan nem bizonyított hatásosságú módszert kínálnak a legkülönbözőbb forrásokból. Aki ilyen módszer alkalmazását fontolgatja, előtte mindenképpen beszéljen orvosával!

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.