Európában már nem a kardiovaszkuláris betegség az első számú halálok
Az Európai Unió országaiban a szív- és érbetegségek okozta mortalitás a legújabb adatok szerint a második helyre csúszott vissza, a daganatos halálozás mögé. Az EU-n belül jelentős különbség van a régi uniós országok és a később csatlakozottak között.
A nagyvilágban továbbra is a szív-ér betegségek vezetik a halálozási statisztikát, évente átlagosan 17,3 millió emberrel végeznek. Az Európai Unió 12 országában a legújabb adatok szerint a rosszindulatú daganatos betegségek vették át a vezető szerepet. Az Oxfordi Egyetem munkacsoportja Nick Townsend vezetésével foglalta össze Európa országainak mortalitási adatait. A tanulmányt a European Heart Journal közölte.
Noha a földrészünkön elhunytak közül kevesebb mint feleannyian fejezték be életüket rák következtében, mint kardiovaszkuláris betegség miatt, a már 2004-ben uniós 15 országból kilencben több férfi halt meg rosszindulatú daganat következtében, mint infarktusban vagy agyi katasztrófában. Ehhez hozzáadódik még egy, később csatlakozott ország is. A teljes lista: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia. Hasonló eredményeket észleltek az Unión kívül Izraelben és Norvégiában. Több nő veszti életét rákban, mint kardiovaszkuláris betegségben Dánia és Izrael területén.
„Ezek a számok jól jelzik, hogy a szív-ér rendszeri halálozásban milyen mértékűek az eltérések Európán belül – hangsúlyozta Dr. Townsend. – Azok az európai országok, ahol a rosszindulatú daganatok mortalitása meghaladta a kardiovaszkuláris betegségekét, mind Nyugat-Európában találhatók, és kilenc közülük már 2004-ben EU-tagállam volt. A szív- és érrendszeri halálozás a kelet-európai területen a legmagasabb.”
Franciaországban, ahol először észlelték, hogy a rákos kórképek száma a férfiak körében meghaladja a kardiovaszkuláris halálesetekét, 2011-ben írták le ezt, Ezután Spanyolország következett, majd 1013-ban az Egyesült Királyság. Az európai országokban ezek a különbségek az életkor szerint standardizált halálozás (age standardized death rates, ASDR) kategóriájában is megfigyelhetők, a népesség 100 000, azonos korú tagjára vetítve. Az EU-15 tagországokban az összesen 3,8 millió haláleset 33%-a (1,3 millió) következett be kardiovaszkuláris okból, az EU-28 csoportban ez 38% volt (1,9 millió), a nem uniós tagországokban pedig 54% (2,1 millió). Az ASDR értéke a kardiovaszkuláris halálesetekre vonatkozóan Franciaországban férfiaknál 275/100 000, nőknél 174/100 000, ezzel szemben a Kirgizisztánban férfiak körében 1444/100 000, a nőknél pedig 1087/100 000.
Hasonló eltérések figyelhetők meg a 75 évesnél fiatalabbak mortalitásában. Az EU-15 országokban szív-ér rendszeri okból ennek az életkori csoportnak 21,4%-a hal meg (0,25 millió), az EU-28 országokban 25%-a (0,45 millió), a nem uniós országokban 35,8%-a (1,3 millió). A kutatók fölmérték az egyes európai országokban a kardiovaszkuláris kórképek miatt bekövetkező rokkantsággal korrigált életévek számát is (disability-adjusted life years, DALY). A kardiovaszkuláris okból észlelt DALY az európainak számító területeken Ukrajnában volt a legnagyobb (194/1000), ezután Oroszország (181/1000), majd Bulgária (167/1000) következett. A legalacsonyabb értéket Luxemburgban találták (39/1000).
A munkacsoport ismételten hangsúlyozza, hogy sok kiegészítő vizsgálatra van szükség. Arra is figyelmeztetnek, hogy az újabb, jelentős kockázati tényezők – cukorbetegség, elhízás – nagymértékben módosíthatják a következő időszak eredményeit.
A jelenség egyik magyarázata az lehet, hogy a kardiológia mind hatásosabb megelőzési és kezelési eljárásainak – a gyógyszeres terápiáknak, az intervenciós kardiológiának – köszönhetően a várható élettartam szignifikánsan nő, ez pedig növeli a rosszindulatú daganatos betegségek kifejlődésének esélyét. Mindez végső soron a szívgyógyászat kedvező eredményének tudható be.
