A férfiak genetikai okból is korábban halnak

A férfiak leukocitáitái az idősödéssel egyre nagyobb arányban veszítik el  Y kromoszómáikat (lifetime-acquired loss of chromosome, LOY), ami az American Journal of Human Genetics -ben megjelent új analízis szerint az  Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázatával jár. A kromoszómavesztés és az Alzheimer demencia kapcsolatát a kutatók három független vizsgálatban elemezték.

Egy esetkontrollos vizsgálat azt mutatta, hogy az Alzheimer-kórban szenvedőkben nagyobb arányú volt a leukociták Y kromoszóma vesztése, mint a kontroll személyekben.

A felfedezés nyomán tervezett két vizsgálat során pedig azt találták, hogy azokban a személyekben, akikben a vérvizsgálat leukocita Y kromoszóma vesztést igazolt, a későbbiekben nagyobb arányban szenvedtek demenciában.

Az Y kromoszóma

A humán Y kromoszóma kb. 50 millió bázispárból áll, a sejtek DNS-ének 1,5-2%-át teszi ki, rendkívül sok ismétlődő, nem kódoló szakasszal. A benne lévő gének számát 100-300-ra becsülik, gének többsége a férfi nemi jellegek kifejlődésében és a fertilitásban  játszik kulcsszerepet. Részét képezi a humán nemi meghatározottságnak, mivel olyan géneket tartalmaz, melyek kiváltják a férfi nemi jegyek kifejlődését.

Az Y kromoszóma különböző szakaszokra osztható. A hím specifikus régió (male specific region of Y,MSY) génjei nem vesznek részt a meiotikus rekombinációban. A nemet meghatározó szakasz  (sex determining region of Y, SRY) génjei  transzkripció kódoló faktorok, amelyek az embrióban a herék kialakulását és a következményes szexuális differenciálódást irányítják (e faktorok hiányában nem alakulnak ki a herék, és a nemi szervek fejlődése női irányba tolódik). Az Y kromoszómának vannak továbbá olyan ún. pszeudoautoszomális régiói (pseudoautosomal regions, PAR), amelyek az osztódás során képesek genetikai konverzióra (vagyis  az Y kromoszómánál mintegy háromszor nagyobb X kromoszóma bizonyos részeivel történő kicserélődésre.), ezek a régiók tehát az X kromoszómán is előfordulhatnak.  Az Y kromoszóma maradék része genetikailag inaktiv un. heterokromatikus régió. 

Betegségek és gender

Számos betegség kialakulásában fontos szerepet játszik a nem, és az epidemiológiai vizsgálatok egyértelműen igazolják ezek nagyobb előfordulási gyakoriságát férfiakban. Különösen szembetűnó a férfiak nagyobb érintettsége a daganatos betegségek területén. Az Egyesült Államokban egy 1977-2006 időszakot felölelő epidemiológia vizsgálat során a vizsgált 36 tumortípusból 32 nagyobb mortalitású volt a férfiak körében. De az ateroszklerózis, a szívinfarktus, az asztma és a szkizofrénia is gyakoribb férfiakban.

A férfiak nagyobb arányú rákhalálozásának genetikai okait kutatva az Uppsala University kutatói 2 évvel ezelőtt azt találták, hogy az Y kromoszóma életkorral járó vesztése jelentős szerepet játszik a daganatok kialakulásában. Az 1153 idős férfi vizsgálata azt mutatta, hogy a nagyobb mértékű kromoszómavesztés szorosan korrelált a rák előfordulási gyakoriságával és a rákbetegségből eredő halálozással (a vérsejtjeik legalább egyötödét érintő Y-kromoszóma vesztés megnégyszerezte a daganatos megbetegedések kialakulásának és megkétszerezte a korai halál bekövetkezésének esélyét), de ez az összefüggés csak a nem hematológiai eredetű daganatok esetén volt igaz

Mivel az életkorral járó Y kromoszóma vesztése olyan különböző betegségek kialakulásában játszik szerepet, mint a szolid tumorok és az Alzheimer-kór, a kutatók úgy gondolják, hogy a LOY a vérsejtek korlátozott immunvédekező képességével van kapcsolatban.

Úgy tűnik, hogy a LOY mellett az Y kromoszóma MSY  is szerepet játszik a tumorok kialakulásában. Az MSY gének kódolják többek között Y-kódolt here-specifikus fehérjék (Y-encoded testis-specific protein, TSPY) csoportját, normális esetben csaknem kizárólag a herékben találhatóak, de bizonyos rákos megbetegedésekben, például szintén a férfiakban jóval gyakoribb hepatocellularis carcinomában, egyéb helyeken is megjelennek.

A jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy az MSY gének némelyike olyan szabályozó gén, amelyik a tumor kialakulásakor szabályozza a génexpressziót, így lehet köztük olyan protoonkogén, amely előmozdítja a daganat növekedését. A TSPY homológ párja viszont, amely az X kromoszómán található, egyértelműen a daganat növekedését gátló tumor szuppresszor gén.

Az Y kromoszóma és a kardiovaszkuláris betegségek, így a szívkoszorúér betegségek és a miokardiális infarktus kapcsolatát kutatva állati modellekben azt találták, hogy az SRY lókusz a noradrenalin szintézisében fontos szerepet betöltő tirozin-kinázt szabályozza, így döntő tényezője a vérnyomás szabályozásában. A magas vérnyomás pedig köztudottan a  kardiovaszkuláris betegségek és az ateroszklerózis fő kockázati tényezője

A gyulladás szintén ateroszklerózishoz vezethet. Úgy vélik, hogy  az MSY gének a szervezet gyulladásos válaszának fontos résztvevőinek, a makrofágoknak az aktiválódásához járulnak aktívan hozzá.

Reméljük, hogy az Y kromoszóma alaposabb megismerése hozzásegíti a gyógyítókat ahhoz, hogy a férfiak genetikus hátrányát kiegyenlítve, számukra is a hosszabb életet biztosítsanak.