A magzati sejtek sötét és világos oldala
A nők szervezetében jelen lévő magzati sejtek csökkentik az emlőrák kockázatát, ugyanakkor növelik a vastagbélrák előfordulásának esélyét. A kutatók most első ízben igazoltak ok-okozati összefüggést a már − bármilyen nemű gyermeket −szült nők keringésében lévő, Y kromoszómát tartalmazó magzati sejtek jelenléte, illetve az emlő- és vastagbélrák kialakulásának valószínűsége között.
Az eredmények azt jelzik, hogy a magzati sejtek jelenléte „kétélű fegyver”: azon nők csoportjában, akiknek szervezete a legkisebb koncentrációban tartalmazza a magzati sejteket, 70 százalékkal kisebb az emlőrák előfordulásának kockázata, viszont az egészséges kontrollcsoporthoz képest négyszer nagyobb a vastagbélrák megjelenésének esélye abban a csoportban, ahol a magzati sejtek mennyisége a legnagyobb.
A magzati mikrokimérizmus ellentmondásos szerepének oka és mechanizmusa nem tisztázott, ezért további kutatásokat érdemel – emeli ki Vijayakrishna K. (V.K.) Gadi, a kutatás egyik résztvevője a European Journal of Cancer internetes oldalán.
A koppenhágai egyetemen lefolytatott kutatás alapját 428 dán nő adatai képezték, akiknél a vérvétel az 1990-es években történt, amikor még nem volt náluk kimutatható rosszindulatú daganatos betegség. Tíz évvel később a dániai rákregiszter alapján mérték fel a résztvevők állapotot rákbetegség irányában. A Hutchinson Centerben sor került a korábban levett vérminták molekuláris analízisére annak meghatározása céljából, milyen mértékű mikrokimérizmus mutatható ki bennük. Hím magzati mikrokimérizmus 40 százalékban volt kimutatható abban a 89 fős csoportban, akiknél később emlőrákra derült fény. A vastagbélrákos nők csoportjában (n = 67) a mikrokimérizmus előfordulása 90 százaléknak adódott. A tumormentes nők 272 fős csoportjában 70 százalékban mutatták ki reziduális hím magzati sejtek jelenlétét.
A vastagbélrákkal kapcsolatos megfigyelés váratlanul érte a kutatókat; eddig még egyetlen korábbi vizsgálat sem talált párhuzamot a coloncarcinoma és a mikrokimérizmus között. A kutatók azért döntöttek úgy, hogy a később vastagbélrákban megbetegedett nőknél nézik a mikrokimérizmus előfordulását, hogy meghatározzák, hogy a mikrokimérizmus esetleges kedvező hatása specifikus-e az emlőrákra, ahogyan azt korábbi vizsgálatok felvetetették.
A Gadi és munkatársai, illetve mások által lefolytatott korábbi kutatások során összefüggést igazoltak a magzati mikrokimérizmus koncentrációja, illetve az emlőrák csökkent kockázata és bizonyos autoimmun kórképek fokozott kockázata között. Azokban a vizsgálatokban azonban olyan vérmintákat használtak fel, melyeket már a betegség megjelenését követően gyűjtöttek.
A legfrissebb megállapítások szerint a magzati mikrokimérizmus igen fontos tényezője lehet a későbbi rákbetegségnek. A mostani vizsgálat során azonban nem sikerült azonosítani a releváns biológiai mechanizmusokat. Gadi hipotézise szerint (melyet a jelen közleményben nem fejtett ki) a magzati sejtek természetes úton megjelenő graft-versus-tumor hatást indukálhatnak, mely a különböző daganattípusokat eltérő módon és mértékben befolyásolja. „A gyomor-bélcsatornának vannak olyan betegségei, melyek krónikus gyulladással társulnak, és egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a magzati sejtek hozzák létre, tartják fenn vagy irányítják ezt a gyulladásos folyamatot” – említi Gadi a vastagbélrákkal való kapcsolatról.
Az Y kromoszómát tartalmazó magzati sejtekről feltételezik, hogy fiú magzatot hordozó korábbi terhesség kapcsán kerülnek az anyai keringésbe, és kimutathatóságuk nem számít ritkaságnak. A terhesség alatt a magzati sejtek természetes úton bekerülhetnek az anya szervezetébe, ahol kis számban tartósan, a szülés után akár évtizedekig is fennmaradhatnak a vérben és a szövetekben.
Érdekes kiemelni, hogy e legutóbbi vizsgálatban nem mutatkozott nyilvánvaló korreláció az élvszületett fiúgyermekek száma, illetve a hím mikrokimérizmus kimutatására irányuló teszt pozitivitása között. A fiúgyermeket még nem szült nők csoportjában összességében 65 százalékban ad pozitív eredményt az Y kromoszómát tartalmazó magzati sejtek kimutatását célzó vizsgálat – áll a mostani vizsgálatról beszámoló közleményben. Úgy tűnik, hogy a fiúgyermeket még nem szült nők esetében egy lehetséges magyarázat lehet az Y kromoszómák jelenlétére, hogy korábban fiú magzatot hordozó terhesség jött létre, mely még az előtt megszakadt, hogy a nő felismerte volna terhességét.
