Hová tűntek a spermiumok?

Hagai Levine,az izraeli Hebrew University epidemiológusa arra a következtetésre jutott, hogy a férfiak hímivarsejt koncentrációja Európában, Észak - Amerikában, Ausztráliában és Új Zélandon 1973 és 2011 között 52,4 %-kal, az egy ejakulátumban lévő spermiumok száma pedig 59,3 %-kal csökkent. Dél-Amerika, Ázsia és Afrika férfi lakosságában viszont nem figyelhető meg ilyen statisztikailag szignifikáns negatív trend, bár ennek talán egyik oka abban rejlik, hogy ezekből a térségekből kevés, statisztikailag értékelhető és tudományosan megfelelő színvonalú adat áll rendelkezésünkre.

A nyugati országokból (Európa, Észak - Amerika, Ausztrália és Új Zéland) származó, 1973-2011 között megjelent és Levin által feldolgozott 185 közlemény összesen 42 935 férfi adatait tartalmazta. Bár Levin más tényezőket, például a spermiumok mozgását a rendelkezésre álló megfelelő adatok hiányában szintén nem tudta elemezni, és e negatív tendencia okait sem tudta vizsgálni, a lehetséges okokat környezeti és életmódbeli tényezőkben véli felfedezni. Nevezetesen a méhben fejlődő magzatot ért endokrin diszruptorok károsíthatják a fiúmagzatok ivarszerveit és termékenységét, ehhez járulnak s későbbi peszticidhatások, a dohányfüst és a testsúlyfelesleg. A népesség alakulása szempontjából rendkívül aggasztónak tartja, hogy és a bizonyos pupulációkban a terméketlen, vagy terméketlenség határán mozgó férfiak aránya rendkívül gyorsan emelkedik.

Sabine Kliesch, a münsteri egyetemi kórház munkatársa nem látja ilyen aggasztónak a helyzetet, szerinte ugyanis a spermiumok abszolút számánál, illetve koncentrációjánál sokkal fontosabb azok mozgékonysága , vagyis a mozgékony spermiumok koncentrációja, amiről Levine eredményei nem szólnak. A spermiumokra ható potenciális károsító tényezők pedig az említetteknél sokkal többfélék, az endokrin diszruptorokon túl általában a kemikáliák, az élet során szedett gyógyszerek és az elszenvedett betegségek.

Stefan Schlatt, a münsteri reproduktiv orvoslással foglalkozó intézet igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy még Levis metaanalízisében is viszonylag kevés azon férfiak száma, akik spermiumszámuk alapján terméketlennek bizonyulnak (a WHO definiciója szerint ez akkor mondható ki, ha egy ejakulátumban 39 milliónál kevesebb sperma van, vagy azok koncentrációja nem éri el a 15 milliót milliliterenként. A tanulmány kétségtelen előnyének tartja, hogy meggyőzően igazolta: az említett társadalmakban a spermaszám jelentősen csökken, de arra nem szolgáltatott bizonyítékot, hogy ez valóban csökkenti-e az érintett férfiak nemzőképességét, fennáll-e a gyakran emlegetett spermakrízis veszélye.

A lehetséges okokról csak spekulációkra szorítkozik: a zsebben hordott mobiltelefonok, a környezet endokrin diszruptorai, a fájdalomcsillapítóként szedett acetilszalicilsav, a túlsúly miatt megváltozott hormonmetabolizmus, a testépítéshez szedett hormonkészítmények mint csökkenthetik a spermiumok számát. Az említett tényezők közül a dohányzás károsító hatását tudományos bizonyítékok is alátámasztják.