Irritábilis bél szindróma - betegtájékoztató

Milyen tünetei vannak az irritábilis bél szindrómának?

Az IBS tünetei nagy egyéni változatosságot mutathatnak, és sok esetben jelentős átfedés észlelhető más kórképek tüneteivel. A leggyakoribb tünetek:

• Hasi fájdalom vagy görcsök
• Puffadásérzés, gázosság
• Hasmenés vagy székrekedés – időnként a kettő váltakozása
• Nyákos székürítés

A tünetek sok esetben enyhék, és alig befolyásolják a mindennapi életet, míg máskor jelentős munkaképesség-csökkenést okoznak és rontják az életminőséget. Az IBS többnyire idült kórállapotként áll fenn, melynek lefolyása hullámzó: a tünetek időnként súlyosbodnak, máskor enyhülnek vagy éppen átmenetileg teljesen megszűnnek.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Mindenképpen fel kell keresni az orvost, ha a székürítési rend tartósan megváltozik, vagy újabb tünettel bővül a korábbi tünetegyüttes. Ez utóbbi esetben ugyanis felvetődik súlyosabb kórkép, például gyulladásos állapot vagy rosszindulatú daganat gyanúja is. Az orvos feladata ilyenkor, hogy kizárja az egyéb betegségek (pl. fekélyes bélgyulladás, Crohn-betegség stb.) lehetőségét. Az első vizsgálatokat követően a háziorvos specialistához (gasztroenterológushoz) utalhatja a beteget.

Mielőtt a beteg felkeresi az orvost, célszerű naplót vezetni a tünetekről (jelentkezés ideje, súlyossága, időtartama stb.), feljegyezni a közelmúlt fontosabb eseményeit (különösen a stresszhelyzettel járókat), listát készíteni a szedett gyógyszerekről, illetve felírni azokat a kérdéseket, melyeket mindenképpen fel akar tenni az orvosnak.

Mi okozza az irritábilis bél szindrómát?

A betegség kiváltó okát még nem pontosan ismerjük. A bélfalat alkotó izomréteg koordinált, ritmikus mozgással továbbítja a béltartalmat a végbél felé. IBS esetén a bélfal összehúzódásai erőteljesebbek és hosszabb ideig állnak fenn, mint normális körülmények között. A beleken gyorsan keresztülpréselődő béltartalom gázképződéshez, puffadáshoz és hasmenéshez vezet. Máskor éppen ellenkezőleg: a táplálék tovahaladása meglassul, a széklet besűrűsödik, keménnyé és szárazzá válik, ami székrekedést okoz. A betegség kialakulásában idegrendszeri tényezők is szerepet játszanak, melynek következtében a beteg az átlagosnál hevesebbnek éli meg a gázos belek fokozott összehúzódását.

Számos egyéb tényezőt is feltételeznek az IBS hátterében, például kimutatták, hogy az IBS-betegek szervezetében nagyobb mennyiségben van jelen a szerotonin nevű kémiai hírvivő anyag. Felmerült az is, hogy a betegség kapcsán felborul a bél baktériumflórájának egyensúlya.

Az állapot létrejöttét elősegíthetik bizonyos ételek, egyes személyeknél például székrekedést vagy hasmenést okozhat a csokoládé, a tej vagy az alkoholtartalmú italok. Szénsavas üdítőitalok vagy egyes gyümölcsök fogyasztása után puffadás és diszkomfortérzés jelentkezhet. A stressz ugyancsak súlyosbíthatja a tüneteket, és a hormonhatások szerepére utal, hogy a menstruáció alatt, illetve környékén ugyancsak fellángolhatnak a tünetek.

Az alábbi tényezők fennállása esetén nagyobb az esély arra, hogy valamikor az élet folyamán IBS jelentkezik: fiatal kor; női nem; rokonok körében előfordult IBS.

Hogyan kórismézik az irritábilis bél szindrómát?

A betegség diagnózisa alapvetően a tünetek ismeretén és a fizikális vizsgálat leletén nyugszik. Mivel a betegségnek többnyire nincsenek szemmel látható jelei, a diagnózis alapvetően az egyéb szóba jövő kórképek kizárásán alapul. A kivizsgálás megkönnyítésére kritériumrendszert (Róma II kritériumok) dolgoztak ki, melyet az IBS-en kívül egyén funkcionális betegségek diagnosztikájában is használnak. (Ez utóbbiak közé olyan kórképek tartoznak, amikor a bélrendszer szerkezete normális, működése azonban kóros.)

Előfordulhat, hogy az orvos kiegészítő vizsgálatokat kér, például székletvizsgálatot a felszívódási zavarok kizárására. Egyes esetekben – ugyancsak elsősorban egyéb betegségek kizárására − sor kerülhet hajlékony vagy merev eszközzel béltükrözésre, laboratóriumi tesztekre és laktóztolerancia-vizsgálatra is.

Hogyan kezelhető az irritábilis bél szindróma?

Tekintettel arra, hogy az IBS pontos okát nem ismerjük, oki kezelésre nem, legfeljebb tüneti terápiára van mód. Enyhébb esetekben a tünetek pusztán az életmód megváltoztatásával (stresszhelyzetek kerülése, megfelelő étrend stb.) is kézben tarthatók. Súlyosabb esetekben az alábbi módszereket javasolhatja az orvos:

• Székrekedéses panaszok esetén rostpótlás az étrenddel vagy erre alkalmas készítményekkel.
• A hasmenés csökkentésére vény nélkül kapható vagy vényköteles gyógyszerek.
• A puffadás és hasi görcsök enyhítésére a görcsoldó gyógyszereken túl jó hatású lehet a szénsavas italok, valamint a káposztafélék kerülése.
• Egyes esetekben a bélműködést szabályozó vegetatív idegrendszerre ható (antikolinerg) szereket is rendelhet az orvos, mely puffadás, székrekedés és hasmenés eseteiben is jó hatású lehet.
• Ha az IBS-hez egyéb tünetek is társulnak, ennek megfelelő kezelésre van szükség (depresszió elleni szerek, antibiotikumok stb.).

Mit tehet a beteg a tünetek csökkentésére?

Sok esetben már egyszerű változtatásokkal jelentős tünetcsökkenés érhető el. Előfordulhat, hogy a kedvező hatások nem mutatkoznak meg azonnal, a cél azonban nem átmeneti, hanem hosszú távú javulás elérése.

• A rostbevitel fokozása. IBS eseteiben a fokozott rostfogyasztásnak kétféle hatása lehet: miközben a székrekedést megoldja, a gázképződést és a hasi görcsöket fokozhatja. A legjobb stratégia, ha fokozatosan emeljük a bevitt rost mennyiségét, míg javulást tapasztalunk. Más esetekben éppen a rostbevitel megszorítása enyhíti a puffadást és hasi görcsöket. Amennyiben a tünetek nem változnak vagy súlyosbodnak, fel kell keresni az orvost.
• A panaszokat súlyosbító élelmiszerek kiiktatása az étrendből. E csoportba leggyakrabban az alkohol, csokoládé, koffeintartalmú italok és gyógyszerek, tejtermékek, édesítőszerek (pl. szorbitol, mannitol). Puffadást okozhatnak a bab- és káposztafélék, esetenként a zsíros ételek, és kevesen tudják, de súlyosbíthatja a panaszokat az is, ha valaki rágógumit rág vagy szívószállal issza az italát.
• Gyakoribb, de kisebb mennyiségű étkezés. Különösen hasmenés esetén lehet jó hatású, ha a beteg gyakrabban étkezik, de egyszerre csak kis mennyiséget fogyaszt.
• Bőséges folyadékbevitel. E célból a legjobb a tiszta víz; az alkohol és a koffeintartalmú üdítőitalok stimulálják a bélfalat, ezáltal súlyosbítják a hasmenést, a szénsavas üdítőitalok pedig puffadást okozhatnak, ezért kerülendők.
• Rendszeres testmozgás. A testedzés enyhíti a depressziót és a stresszt, és elősegíti a bélfal normális kontrakcióit. Ha valaki korábban keveset mozgott, akkor érdemes lassú sétával kezdeni, majd fokozatosan emelni a mozgás intenzitását. Amennyiben egyéb egészségi probléma is fennáll, úgy a testedzés előtt mindenképpen ki kell kérni az orvos tanácsát.
• Hasmenés elleni vagy székletlágyító gyógyszerek szedése. A recept nélkül kapható gyógyszerek esetében is fokozott körültekintés szükséges, és mindig azt a legkisebb mennyiséget kell bevenni, ami már kiváltja a kívánt hatást. A megfelelő szer kiválasztásában az orvos segíthet.
• Az alternatív medicina eszköztárából többféle módszerrel is sikerült már kisebb-nagyobb eredményeket elérni rövidebb-hosszabb ideig. Ezek: akupunktúra, gyógynövények, hipnózis, probiotikumok, jóga, masszázs, meditáció stb