Koronária-kockázat felmérés kérdőíves módszerrel
Egy új kutatás szerint az átlag népesség koronáriáinak panaszokat nem okozó (néma) atherosclerosisa sikeresen kimutatható egy egyszerűen kitölthető kérdőívre adott válaszok alapján.
A Swedish CardioPulmonary Bioimage Study (SCAPIS) során azt találták, hogy az ismert szívbetegség nélküli középkorú felnőttek 40%-ánál koronária CT angiográfián (CCTA-n) észlelhető a koronáriák atherosclerosisa, sőt 13%-uknál a betegség már igen kiterjedt. Egy szűrő jellegű kérdőív segítségével meglehetős pontossággal felfedezhetők azok, akiknek koszorúsereiben már kiterjedt atherosclerosis alakult ki. A kezdeti eredményeket 2020. novemberében az AHA virtuális tudományos találkozóján ismertették.
A SCAPIS vizsgálat hat svéd egyetem kutatóinak a népesség kardiovaszkuláris és respiratorikus betegségeinek csökkentése érdekében végzett közös munkája. Míg korábban csak azoknál figyelték az atherosclerosis előfordulását, akiknél történt már valamilyen kardiovaszkuláris esemény, Dr. Göran Bergström (Göteborgi Egyetem, Svédország) és munkatársai az átlagos népességben kívánták felmérni a koronária atherosclerosis előfordulását, és arra a következtetésre jutottak, hogy a jövőben egy általuk kialakított online kérdőív segítségével ki lehet emelni azokat a személyeket, akiknél képalkotó diagnosztikai eljárásra van szükség.
A vizsgálatba több mint 30.000 olyan 50-64 éves férfi és nőt vontak be, akiknek nem volt semmilyen kardiális panaszuk vagy előzetesen ilyen jellegű beavatkozáson nem estek át. A kérdőíven a nem, az élekor, az életmód, a dohányzás, a testméretek, a koleszterincsökkentők szedése és a vérnyomásértékek szerepeltek a kockázat felmérésére. Több mint 25.000 résztvevőnél koronária CT angiográfia is történt. Az eredmények szerint a középkorú résztvevők 40%-ánál valamilyen fokú koronária atherosclerosist, 5%-ánál súlyos elváltozást (50%-os, vagy még jelentősebb szűkületet) láttak.
A kérdőíves felmérés további célja az volt, hogy előre ki tudják választani a kiterjedt atherosclerosissal rendelkező betegeket, akiknél a koronáriák négy szegmense közül valahol valamilyen szűkület van, ilyen személyeket 13%-ban találtak. A kérdőíven 120 változó szerepel, ezek közül 100-at a beteg, 20-at az orvos válaszol meg (pl. a mért vérnyomás értékét illetve koleszterinszintet). Ezután mesterséges intelligencia segítségével döntötték el, hogy melyik változó mutat összefüggést az atherosclerosissal. Ennek a határa AUC (area under curve) 0,8-nál van: az AUC 1,0 kifogástalan előrejelzés, az AUC 0,5 értéktelen. A 0,8-nak is van némi jelzés értéke.
A néma atherosclerosis nagy problémát jelent, hisz fennállásakor azoknál, akiknél eddig semmi tünetük nem volt, hirtelen kardiális esemény következhet be. Épp ezért igen fontos lenne, hogy ezeket a személyeket még az esemény bekövetkezése előtt felismerjük, és kezeljük. Dr. Bergström elmondta, hogy mostanáig a magas kardiovaszkuláris kockázatú egyéneket a koleszterin, a vérnyomás, és a Framingham kardiovaszkuláris score alapján választottuk ki, de ez a módszer nem bizonyult kellően hatékonynak. A koronária CT angiográfián jól láthatók a plakkok, de nem lehet minden tünetmentes egyénnél CCTA-t végezni, és úgy tűnik, a kérdőív segítségével sikeresen behatárolható az a kör, akiknél valóban képalkotókra van szükség. A vizsgálat szerint a vérnyomás, vagy a koleszterin-szint alapján nem válaszhatóak ki a kiterjedt koronária-betegséggel rendelkező személyek.
Dr. Pamela Douglas (Duke University, Durham, North Carolina) hozzászólásában gratulált a SCAPIS kutatóinak, akik jelentős adatokkal járultak hozzá a jelenlegi és jövőbeli ismereteinkhez. Hozzátette, hogy bár a kiterjedt atherosclerotikus elváltozásokkal rendelkező egyének kimutatása igen fontos, de mivel a klinikai kockázat és mortalitás magasabb az egyetlen ér érintettségével kezdődő nem obstruktív koronária betegségek mellett, az igazán hatékony megelőző stratégia az lenne, ha már a minimális plakk-kal rendelkező beteget is felismernénk és kezelnénk.
Dr. Bergström válaszában hangsúlyozta, hogy a résztvevők 40%-ánál emelkedett kockázatot találtak, ennyi betegnél a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Bár a különböző betegcsoportokon újra fogják értékelni az adatokat, és a betegeket tovább követik, de a koronária atherosclerosis veszélyességi fokozatainak felállításához több adatra van szükség.
Források:
