Mikroszkópos vastagbélgyulladás és szív- és érrendszeri kockázat

Az Észak-Európában egyre gyakoribb mikroszkópos vastagbélgyulladás (MC) egy krónikus gyulladásos bélbetegség, amit vizes, nem véres hasmenés, általában normális kolonoszkópiás lelet és jellegzetes hisztológiai kép jellemez. Két szövettani típusa a limfocitás colitis (LC) és a kollagénes colitits (CC és a. A MC és az irritábilis bél szindróma klinikai megjelenése hasonló és gyakran átfedésben van. A diagnózis a krónikus hasmenéssel és makroszkópiailag normális kolonoszkópiával rendelkező betegek 10-14%-ánál fordul elő; a gyógyszeres eredetet (venotonikumok, protonpumpa-gátlók, H2-blokkolók és szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók) szisztematikusan vizsgálni kell.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD-k), beleértve a Crohn-betegséget és a colitis ulcerosát, a súlyos nemkívánatos kardiovaszkuláris események (MACE) fokozott kockázatával járnak együtt. A MACE közé tartozik bármely ischaemiás szívbetegség, pangásos szívelégtelenség, stroke és kardiovaszkuláris mortalitás; de a MACE kapcsolatát az MC-vel kevésbé ismerjük.

Kardiovaszkuláris szövődmények kockázata

Egy svéd kohorszba 11 018 olyan felnőttet vontak be, akiknél a MC-t biopsziával igazolták, de korábban nem volt szív- és érrendszeri betegségük (CVD). A súlyos nemkívánatos kardiovaszkuláris események kialakulásának vizsgálatakor az MC-ben szenvedőket 48 371 olyan referenciaszeméllyel hasonlították össze, akiknek nem volt sem MC-jük sem CVD-jük. A 6,6 éves medián követési idő alatt 2181 (19,8%) MACE esetet igazoltak a MC-ben szenvedő betegeknél és 6661 (13,8%) a referencia személyeknél.

A referenciaként szolgáló kontrollokkal összehasonlítva a MC-ben szenvedő betegeknél nagyobb CVD kockázata (korrigált kockázati arány [aHR], 1,27), és nagyobb volt a CVD összetevőinek egyenkénti kockázata is: az ischaemiás szívbetegség (aHR, 1,38), pangásos szívelégtelenség (aHR, 1,32) és stroke (aHR, 1,12) esetén is. A MC-ben szenvedő betegeknél azonban nem volt magasabb a kardiovaszkuláris halálozás kockázata (aHR, 1,07). Ezek az eredmények elsősorban a kollagénes vastagbélgyulladásra vonatkoznak és kevésbé igazak az MC limfocitás formájára.

Multifaktoriális okok

Az IBD-ben jól ismert fokozott MACE-kockázat - kisebb mértékben - a kollagénes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknél is jelen van, annak ellenére, hogy általában nincsenek nyílt gyulladásos biomarkerek, amelyek intraluminálisak maradnak. A svéd kohorsz eredményei egybevágtak a dán regiszterek eredményeivel, és a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkre történő korrekció után is robusztusak maradtak, figyelembe véve, hogy a MC valószínűleg aluldiagnosztizált a referenciapopulációban.

Ez a svéd vizsgálat azonban nem tartalmazott adatokat bizonyos MC és kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről, mint például a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, az étrend, a lipidprofilok, amelyek befolyásolhatták az eredményeket. Az IBD-s betegeknél a MACE mögöttes okai multifaktoriálisak voltak (pl. metabolikus társbetegségek, környezeti expozíciók és életmóddal kapcsolatos tényezők), és valószínűleg fontosabb volt a szerepük, mint magának a gyulladásosnak.

Ez a megfigyelés összhangban azzal, hogy a biológiai szerek hatástalanok az IBD súlyos formáiban, amelyek azonban általában jól reagálnak a budesonidra és a tiopurinokra. Ezt a fokozott kardiovaszkuláris kockázatot valószínűleg a proinflammatorikus citokinek véráramba jutása váltja ki, ami fokozza az ateroszklerotikus plakkok képződését.

Összefoglalva, ebben a kiterjedt, 11 018 biopsziával igazolt MC-ben szenvedő betegeken alapuló svéd kohorszvizsgálatban a MACE kockázata 27%-kal magasabb volt, mint az általános populációban. Ez azt jelenti, hogy minden 13 MC-s betegre, akit 10 éven keresztül követtek, egy további MACE-eset jutott. Az ezen összefüggésről szóló vitákon túlmenően a MC-ben szenvedő betegek számára előnyös lehet a személyre szabott kardiovaszkuláris kockázatfelmérés a megerősített rizikófaktorok esetén.

Forrás: Medscape