Módosított vörösvérsejtek az autoimmun betegségek kezelésében
Betegségspecifikus proteineket hordozó vörösvérsejtekkel állatkísérletekben sikerült eredményeket elérni a sclerosis multiplex és az 1-es típusú cukorbetegség terápiájában.
Az amerikai kutatók által végzett vizsgálat eredményeit a PNAS című lapban hozták nyilvánosságra.
Jelenleg az autoimmun kórképeknek több mint 80 formája ismeretes, melyek közül a leggyakoribbak: az 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM), a sclerosis multiplex (SM), a szisztémás lupus erythematosus (SLE), a rheumatoid arthritis (RA) és a gyulladásos bélbetegség. Bár az autoimmun betegségek oka máig jórészt ismeretlen, a szakemberek egyetértenek abban, hogy kialakulásukban a fertőzésekkel és már környezeti faktorokkal együtt a gének is fontos szerepet játszanak.
Egy nemrégiben elvégzett áttekintés azt jelezte, hogy az autoimmun kórképek globális előfordulási aránya az utóbbi 30 évben jelentősen emelkedett, különösen az iparilag fejlett országokban. A National Institutes of Health (NIH) becslése szerint az Egyesült Államokban jelenleg több mint 23 millió autoimmun beteg él.
Az autoimmun betegségeknek jelenleg nincs oki terápiája, számos kórképben rendelkezésre állnak olyan hatásos kezelési módok, melyek segítségével a tünetek megszüntethetők vagy jelentősen enyhíthetők.
A terápiák jelentős része az immunrendszer működésének elnyomásán alapul, így az már nem reagál túlzott reakcióval a saját szövetekre, ennek következtében viszont az immunrendszer más betegségekkel szemben sem védi a szervezetet. Ezért a kutatók folyamatosan keresik azokat a módszereket, melyek kizárólag az immunrendszernek az autoimmun betegség kialakulásáért felelős részét gátolják.
A mostani vizsgálatban a szerzők a „toleranciaindukciónak” nevezett módszert igyekeztek tökéletesíteni, ami elméletileg nagyon jó megoldásnak látszik, megvalósítani viszont annál nehezebb. A toleranciaindukció lényege, hogy az immunrendszert megtanítsák, hogy bizonyos erős ingereket figyelmen kívül hagyjon. Ehhez olyan antigén sajátosságokkal rendelkező peptideket vagy proteinfragmentumokat használnak amelyekt olyan sejtekből nyernek, amelyekre az immunrendszer túlzott aktivitással reagál. Az elméletet azonban nehéz átültetni a gyakorlatba.
A szerzők szerint a vörösvérsejtek különösen alkalmasak betegségspecifikus fehérjék hordozására, mivel a szervezet csaknem minden pontjára képesek eljutni oxigénszállítás közben. A másik ok, amiért éppen a vörösvérsejteket választották, gyakori megújulási idejük – egerek esetében 1 hónap, emberek esetében 4 hónap.
A jelen vizsgálat egy korábbi kutatásra épült, melyben kémiai jelöléseket és olyan antigéneket kapcsoltak a vörösvérsejtekhez, melyek a vörösvérsejtekre betegségspecifikus immunválaszt váltottak ki SM-ben és T1DM-ben szenvedő kísérleti egereknél. Ezt követően az így kezelt vörösvérsejteket visszajuttatták a kísérleti állatok szervezetébe. Az egész eljárás körülbelül 1 órát vett igénybe.
Az eredmények azt jelzik, hogy az egereknél enyhültek a betegség tünetei, és már egyetlen infúzió elegendő volt a tünetek csökkentéséhez.
Bár eredményesnek tűnik, hogy immuntolerancia kialakítása céljából vörösvérsejteket használjanak az antigén peptidek szállítására, a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy bár a háttérben álló molekuláris és celluláris mechanizmusok egyelőre nem pontosan ismertek. Úgy látják, hogy mostani vizsgálatuk jó kiindulópontja lehet az immunrendszer önszabályozásának és önszabályozási zavarainak további kutatásaihoz, és az autoimmun betegségek újfajta terápiáinak kifejlesztése felé.
