Nem kissejtes tüdőrák

Mit jelent az, hogy „nem kissejtes”?

A tüdőráknak alapvetően kétféle típusát különböztetjük meg: a kissejtes és a nem kissejtes tüdőrákot. A különbségtételt a szövettani kép különbözőségén túl a két daganattípus biológiai viselkedésének el­térő volta is indokolja. A nem kissejtes tü­dőrákok tipikus esetben kevésbé gyorsan növekszenek, mint a kissejtesek.

A nem kissejtes tüdőráknak – melyet a továbbiakban az angol nyelvű elneve­zéséből származó rövidítéssel NSCLC-ként fogunk jelölni – több alfaja van, pl. adenokarcinóma, laphámrák, nagysejtes rák, karcinoid, ezeket itt részletesen nem taglaljuk. A tüdőrákos esetek többségét – kb. 85%-át – az NSCLC teszi ki.

Kiket fenyeget leginkább?

A tüdőráknak ez a típusa a gyakori rossz­indulatú daganatok közé tartozik, több embert betegít meg, mint a vastagbél- és végbélrák vagy mint az emlőrák. A betegek között valamivel többen vannak a férfiak (száz beteg közül kb. 53 férfi, 47 nő).

A kockázati tényezőket tekintve a leg­fontosabb annak hangsúlyozása, hogy az NSCLC eseteinek mintegy 90%-a – te­hát minden tíz eset közül kilenc! − dohá­nyosoknál alakul ki. A dohányzással való összefüggést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azokban az országokban, ahol a férfiak egyre kisebb hányada dohányzik, miközben a nők körében mind népszerűbb a dohányzás, az NSCLC előfordulási aránya egyre inkább a nők felé tolódik el.

Jóval kisebb számban vannak olyan betegek is, akik soha életükben nem do­hányoztak, mégis NSCLC-ben betegszenek meg. Az ilyen eseteket többek között a pas­szív dohányzás, a bizonyos anyagoknak (pl. azbeszt, króm, arzén, vas-oxidok) vagy sugár­zásnak való munkahelyi kitettség, előzete­sen már fennálló tüdőbetegség (pl. krónikus obstruktív tüdőbetegség, korábbi rák, első­sorban fej-nyaki rákok), az étrend és az öszt­rogénhatás kóroki szerepével magyarázzák.

Az életkor előrehaladtával az esetszám is emelkedik, ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatal korban nem alakulhat ki NSCLC.

Milyen tünetek jelezhetnek NSCLC-t?

A betegség első tünetei nem jellegzete­sek, számos más kórkép jelei is lehetnek. Ezek közül a leggyakoribbak a köhögés, a nehézlégzés vagy légszomj és a mellka­si fájdalom. A felsoroltakhoz egy idő után „szisztémás” tünetek is társulnak, elsősor­ban általános gyengeségérzés, akaratlan testsúlycsökkenés, esetleg láz. Ha köhögés kapcsán véres köpet ürül, az már határo­zottan arra utal, hogy az egyébként sem­mitmondó tünetek mögött komolyabb betegség húzódik meg.

További tünetek azt a gyanút vetik fel, hogy a betegség helyileg már kiterjedve a környező szerveket is érinti (azokat be­szűri vagy összenyomja), illetve a szerve­zet távoli pontjaira is áttétet adott. Ezek közé tartozik a nyelészavar, a rekedtség, a csontfájdalom, a hányinger vagy há­nyás, a máj és/vagy a lép megnagyob­bodása, a fejfájás, a zavartság, különféle idegrendszeri tünetek és a tapintható nyi­rokcsomó-megnagyobbodás. Viszonylag gyakran fordul elő, hogy kezelés ellenére sem gyógyuló tüdőgyulladás alaposabb kivizsgálásakor derül fény a tüdőrákra.

Kivizsgálás NSCLC gyanújakor

Mellkasi röntgenfelvétel. Ez a leggyakrab­ban végzett röntgenvizsgálat, ilyen felvétel készül pl. tüdőszűréskor is. A hagyományos röntgenfelvételnek azonban megvannak a maga korlátai, hiszen a tüdő jelentős része a környező szervek (szív, bordák, gerinc stb.) sugárárnyékoló hatása miatt egyáltalán nem ítélhető meg. Emellett a röntgenfel­vétel viszonylag gyenge térbeli felbontó­képessége kicsiny elváltozások azonosítá­sát akkor sem teszi lehetővé, ha semmilyen egyéb zavaró hatás nem érvényesül.

Számítógépes rétegvizsgálat (kom­putertomográfia, CT). A fenti korlátok kiküszöbölésére jórészt alkalmas a CT-vizsgálat, mely számítógép segítségével készít sorozatos rétegfelvételeket a mell­kasról. Így kiiktatható a szomszédos ana­tómiai képletek zavaró hatása, és a mód­szer kiváló felbontóképessége révén már egészen apró elváltozások is ábrázolódnak a felvételen. A vizsgálat közben rendszerint vénás kontrasztanyagot is beadnak, ez még pontosabbá teszi a képalkotást. A tüdőda­ganat feltérképezésén túl a CT-vizsgálat a leggyakrabban kért vizsgálat a távoli áttétek kizárására vagy igazolására, azaz a teljes stádiummeghatározásra.

Hörgőtükrözés (bronchoszkópia). A légutakba juttatott eszközzel közvetlen szemellenőrzés mellett győződhetnek meg a daganat kiterjedéséről. A vizsgálat fontos információval szolgál arról is, hogy van-e esély az elváltozás műtéti eltávolítására, és szövetminta is nyerhető a daganat típusá­nak pontos meghatározásához.

Pozitronemissziós tomográfia (PET-CT vizsgálat). Az egyik legkorszerűbb képalkotó módszernek számító PET-CT az izotóp- és CT-technikát ötvözve nemcsak alaktani képet ad az elváltozásokról, hanem segítségével megítélhető a daganatsejtek anyagcsere-aktivitása is. Hátránya, hogy elérhetősége korlátozott; előnye, hogy ál­tala pl. egy műtét utáni maradványképlet aktivitása is meghatározható.

Biopsziás vizsgálat. A biopszia so­rán apró mintát vesznek az elsődleges daganatból és/vagy a tumor által érintett nyirokcsomó(k)ból vagy egyéb szervekből, így meghatározható az elváltozás szövet­tani típusa, ami fontos támpontokat nyújt az egyénre szabott terápiás terv összeál­lításához. A szövettani mintavétel történ­het kívülről, esetenként ultrahangos vagy CT-vezérléssel – ezt az eljárást a „felszíni” elváltozások (pl. bőr alatti nyirokcsomók) esetében választják az orvosok. Magából az elsődleges elváltozásból is vesznek mintákat további szövettani vizsgálathoz a hörgőtükrözés és/vagy a műtét során.

Citológiai vizsgálat. A citológiai vizs­gálat során többnyire a köpetből vagy a mellkasban felszaporodott folyadék­ból származó sejteket vizsgálják mikro­szkóppal, nagy nagyítással, kóros sejteket keresve.

Légzésfunkciós vizsgálat. A légzés­funkciós vizsgálat arra ad választ, hogy a daganat vagy annak következményei mennyiben károsították a tüdő működé­sét. A kapott értékek alapján sokszor az állapotjavulás vagy állapotrosszabbodás is megítélhető.

Lehetőségek az NSCLC kezelésére

A legfontosabb annak hangsúlyozása, hogy ha a beteg korábban dohányzott, akkor igyekezzen haladéktalanul leszokni róla. A dohányzással felhagyni soha nem késő, hiszen kutatások igazolják, hogy még a tüdőrák diagnózisának felállítását köve­tően is számos előnnyel jár a dohányzás­mentesség. Az adatok azt mutatják, hogy nem dohányzók esetében a kezelések hatásosabbak, és a túlélési eredmények is jobbak, mint azoknál, akiket a sokkoló diag­nózis sem tud rávenni arra, hogy letegyék a cigarettát.

Minden eset más és más, ezért mindig az adott körülményekhez igazodva kell választani a terápiás lehetőségek közül – sokszor több módszert is kombinálva.

Műtét. Célja a daganatos elváltozás tel­jes vagy lehetőség szerint minél teljesebb eltávolítása. Ehhez esetenként elegendő az ún. ékkimetszés, míg máskor a teljes érin­tett lebeny vagy tüdőfél eltávolítására van szükség. A műtét előtti kivizsgálás egyik fontos célja éppen annak megítélése, hogy mekkora esély van a daganat sebészeti eltávolítására.

Sugárkezelés (radioterápia). Cél­ja a ráksejtek minél nagyobb részének elpusztítása oly módon, hogy eközben a szomszédos, illetve a sugárnyaláb útjába eső ép sejtek minél kevésbé károsodjanak. Nem minden betegnek javasolnak besu­gárzást, erről a terápiás tervet összeállító orvoscsapat dönt.

Kemoterápia. Célja alapvetően kétfé­le lehet. Egyrészt a daganat kisebbítése, a nem operálható tumor műthető állapot­ba hozása, a teljes eltávolítás esélyeinek javítása (neoadjuváns kemoterápia), illet­ve a sebészeti eltávolítást követően esetle­gesen visszamaradt ráksejtek elpusztítása (adjuváns kemoterápia). Másrészt, vannak olyan esetek is, amikor a kemoterápia célja – a betegség előrehaladott volta miatt – nem a gyógyulási esélyek javítása, hanem a túlélési idő növelése, az életminőség ja­vítása (palliatív kemoterápia).

Számos korszerű gyógyszer áll rendel­kezésre, és jelenleg is intenzív kutatások folynak a maiaknál hatásosabb szerek kifejlesztésére. Az ún. harmadik generá­ciós kemoterápiás szerek igen jó haté­konyságot mutatnak, akár egyetlen szer (monoterápia), akár több szer együttes alkalmazása esetén (kombinációs terápia).

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.