Nincs „biztonságos” alkoholfogyasztás!

A XXI. század elején az alkoholfogyasztás veszélyeit egy varázsigével minimalizáljuk: azt mondjuk, hogy „felelősséggel iszunk”. A daganatos megbetegedések szempontjából azonban egy csepp alkohol sem tekinthető biztonságosnak. Erre a következtetésre jutott a WHO nemzetközi rákkutatással foglalkozó 2014-es kiadványa, a World Cancer Report. Dr. Jürgen Rehm (Toronto, Kanada) szerint az már régóta ismert, hogy az alkoholnak jelentős szerepe van a nyelőcsőrák kialakulásában, de azt csak 5-10 éve tudjuk, hogy pl. az emlőrák és egyéb daganatok kockázatát is növeli.

A kockázat növekedése függ a dózistól: minél többet fogyasztunk, annál magasabb a kockázat. Egyértelműen emelkedik a szájüregi rákok, garat-, gége-, nyelőcsőrákok, a vastag- és végbélrákok, a májdaganat, a női emlőrák – és egész különleges összefüggésben a hasnyálmirigyrák kockázata is. Nem gondolnánk, hogy kimutathatóan növekszik a leukémiák, és a myelomás megbetegedések száma, és valószínűleg befolyással van az alkoholfogyasztás a méhnyak-, a szeméremtest-, a hüvely- és a bőrrák kockázatára is. Az alkohol szerepe a tüdő-,  hólyag-, gyomor- és veserák etiológiájában még vitatott.

Egy 222 klinikai vizsgálatot összefoglaló óriási metaanalízisben 92 000 alkalmi („light”) italozót 60 000 absztinenssel összehasonlítva kimutatták, hogy már egészen kis mennyiség is emeli a szájgarati rákok, a nyelőcsőrákok és a női emlőrákok gyakoriságát (Bagnardi). Számításaik szerint világszerte 5 000 szájgaratrákos halálozás, 24 000 nyelőcsőrákos halálozás és 5 000 emlőrákos halálozás volt 2004-ben a „könnyű” italfogyasztás számlájára írható. A kolorektális tumorok, a májdaganatok és a gégerákok gyakorisága viszont nem emelkedett. (Az önbevallálos alapon történt felmérések természetesen soha nem pontosak, hiszen az egyének mindig a ténylegesnél kevesebb alkoholfogyasztást vallanak be.)

Az alkohol káros hatása biológiailag könnyen megmagyarázható: az alkoholos italok legkevesebb 15 carcinogén összetevőt tartalmaznak (acetaldehid, acrilamid, aflatoxinok, arzén, benzol, kadmium, etilalkohol, etilkarbamát, formaldehid, ólom, stb.). A legfontosabb karcinogén maga az etilalkohol – és fontos tudni, hogy metabolizmusa genetikailag meghatározott, tehát egyénenként különböző. Az alkohol metabolizmusának első és legtoxikusabb terméke az acetaldehid: az elfogyasztott etilakoholt az alkohol dehidrogenáz, a citokróm p4502E1 és a kataláz oxidálja acetaldehiddé, de az alkoholos italok már eleve tartalmaznak acetaldehidet. Az acetaldehid már kis dózisokban is a garat -, a gége - és a nyelőcső nyálkahártyájának hiperproliferációját okozza. A sör, bor és az égetett szeszes italok egyaránt károsak, de a tömény szeszek jóval nagyobb rombolást végeznek a nyelőcső igen finom nyálkahártyáján.

Egyéb hatásmechanizmus is feltételezhető: az alkohol folát antagonista, ilymódon károsítja a folát anyagcserét és -felszívódást, rontja a DNS metilációt. Emellett növeli az ösztrogén-szintet, és az inzulin-like növekedési faktor receptorok aktivitását, e hatás révén az emlő sejtjeinek proliferációját indítja el. Reaktív oxigén és nitrogén gyököket termel, továbbá  a dohány karcinogén komponenseinek oldószeréül is szolgál. A dohányzás és az alkoholfogyasztás együttese különösen veszélyes, szinergista módon fokozzák a szájüregi, gége- és nyelőcsőrákok veszélyét. Nem dohányzóknál és absztinenseknél 80%-al kisebb a szájüregi rákok és 90%-al a gégerákok kockázata.

Az alkohol kétélű fegyver, hiszen jól ismert a „francia paradoxon” is: a franciák a legnagyobb borfogyasztók, ugyanakkor náluk a legalacsonyabb a kardiovaszkuláris megbetegedések száma (Renaud). Ők azonban természetesen naponta kis mennyiségben, leginkább vörösbor formájában fogyasztják az alkoholt, és nem rendeznek nagy ivászatokat. A rendszeres, nagy mennyiségű tömény alkohol nem hogy nem támogatja, hanem éppen hogy rontja a kardiovaszkuláris állapotot: hipertoniát, pitvarfibrillációt, stroke-ot, és nem iszkémiás dilatált kardiomiopátiát okoz. Megrendítő adat, hogy a 15-59 éves férfiak korai haláláért elsősorban az alkohol okolható.

Az alkoholnak mindenképpen több a káros, mint az előnyös hatása, az előny mindössze a hátrány egytizedét teszi csak ki – tette hozzá Dr. Rehm. Az alkoholt komolyabban kell venni.„ A nagyközönségben tudatosult, hogy a daganatos halálozás akár 80-90%-ban is a dohányzás következménye lehet. Ha a szomszéd meghal, az első kérdés az, hogy dohányzott-e? Az alkohol a rákos halálozások 5-40%-ért tehető felelőssé, a szomszédasszony emlőrákos halála esetén mégsem kérdezzük meg azt, hogy ivott-e?”

Az alkohol a rákbetegség kockázatának befolyásolható „viselkedési” tényezője, ami megváltoztatható, amiről minden orvosnak fel kellene világosítania betegeit. Igaz, hogy a daganatok 60%-ának valódi okát nem ismerjük, de az alkoholt mégis jobb elkerülni. Dr. Rehm szükségesnek tartaná az alkohol káros hatásait bemutató reklámok, szóróanyagok terjesztését az egészségügy minden szintjén. Az alkoholfogyasztás nemcsak az egyén problémája, hanem az egész társadalomé, melyet törvényekkel, árképzéssel, adókkal, felvilágosításokkal, stb. kell szabályozni. A közlemény végül nagyon megfontolandó 10 pontban foglalja össze a személyes és állami teendőket.

Személyes teendők:

• Monitorozd az alkohol-fogyasztásodat (grammokban). Ugyanannyira kellene ismerned, mint a vérnyomásodat, a koleszterin-szintedet, vagy a napi kalória-beviteledet.
• Korlátozd az alkohol-fogyasztásod férfiakban napi 20 grammban, nőkben napi 15 grammban (az USA standardja szerint férfiakban 1,5, nőkben 1 italban)
• A kevesebb több: a kevesebb alkohol hosszabb és egészségesebb életet jelent.
• Hagyj ki legalább egy napot. Minden héten tarts egy-két napos szünetet, így a máj magához tér, és csökken a májkomplikációk valószínűsége.

Állami teendők:

• Legyen olyan árképzés, hogy csökkenjen az olcsó alkoholok fogyasztása – különösen az ifjúság körében.
• Legyen feltüntetve az üvegen az ital alkoholtartalma grammokban.
• Legyen korlátozva az alkoholárusítás térben és időben, lehetőleg csak speciális boltokban lehessen vásárolni, élelmiszerboltokban, szupermarketekben lehetőleg ne lehessen kapni.
• Támogassa a társadalom az arra rászorulók és a minden függőségben szenvedőnek legyen megoldás a problémájára.
• Befektetésekkel kell támogatni a függőség megoldásának további kutatásait.
• Létre kell hozni az alkohol esetleges alternatíváit – olyan új molekulákat, melyek utánozzák az alkohol mérsékelt nyugtató hatását, és segítik a relaxációt – de az alkohol káros hatásai nélkül.

Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:

1. Medscape Oncology

2. Annals of Oncology 

3. The Lancet