Pitvarfibrillációban a digitáliszkezelés növeli a halálozást
Évszázados hagyománya van pitvarfibrillációban a digitálisz alkalmazásának, de egy új metaanalízis szerint ez a terápia fokozza a mortalitást. A kutatók hangsúlyozzák, hogy pontos vélemény kialakításához megfelelő, randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatokra van szükség.
Az európai népi gyógyászatban a digitáliszkivonatokat régóta használják. A piros gyűszűvirág, (Digitalis purpurea) és a gyapjas gyűszüvirág (Digitalis lanata) tartalmazza legnagyobb mennyiségben ezeket a glikozidokat. A skót doktor, William Withering 1785-ben megjelent könyvében tíz esztendei megfigyelései alapján leírta a legfontosabb hatásokat, sőt már azt is, hogy a digitáliszkészítmény „akár percenként 35 szívütést, hideg verejtékezést, görcsrohamot, ájulást, sőt halált okozhat”.
Pitvarfibrillációban a szapora szívműködés lassítására a digitáliszt már hosszú ideje alkalmazzák, de fölfigyeltek arra is, hogy az így kezelt betegek korábban halnak. A warfarin és a rivaroxaban alvadásgátló hatását összehasonlító ROCKET AF tanulmányban kimutatták, hogy a digoxinnal is kezelt betegek összhalálozása 22%-kal növekedett, és ugyancsak ilyen arányban emelkedett a kardiovaszkuláris mortalitás. Erről már beszámoltunk 2014 szeptemberében.
Most a Goethe Egyetem munkatársai az eddigi legnagyobb metaanalízist végezték el ebben a témakörben Hohnloser professzor vezetésével, az eredményeket a European Heart Journal közölte. A tanulmány első szerzője a jelenleg a Goethe Egyetem Kardiológiáján dolgozó Dr. Vámos Máté. A munkacsoport a pitvarfibrilláció és keringési elégtelenség miatt digoxinnal kezelt betegek halálozásáról 1993 és 2014 között megjelent vizsgálatokat értékelte. A szakszerűen lektorált szakfolyóiratokban ez idő alatt 19 tanulmányt közöltek, a betegek száma 326 426 volt (235 047 főnek pitvarfibrilláció, 91 379 főnek szívelégtelenség volt a diagnózisa).
Azt találták, hogy a digoxint szedő betegek összhalálozása 21%-kal nagyobb volt, mint a hasonló diagnózissal kezelt többi betegé. Amikor a pitvarfibrilláció és a szívelégtelenség következtében gyógyszeres kezelésben részesülő betegeket külön értékelték, a ritmuszavar miatt digoxint szedő csoport tagjainak halálozása 29%-kal volt nagyobb a kontrollcsoporténál, a keringési elégtelenség miatt digoxint szedőké pedig 14%-kal bizonyult nagyobbnak.
A vizsgálatban emlékeztetnek arra, hogy a digitálisz hatásos, de mellékhatás nélküli dózistartománya rendkívül szűk. Rutinszerű vérszintmérés a mindennapi terápiás gyakorlatban ritkán történik. Mind az amerikai, mind az európai terápiás ajánlás a jelenleg rendelkezésre álló, nem elégséges adaton alapuló ismeretekből származik. „Valós bizonyítékok csak randomizált, kontrollcsoportos tanulmányokból nyerhetők, de ilyenek hiányában a gondosan kidolgozott metaanalizisek adataira támaszkodhatunk. Az általunk végzett elemzés és a korábbi, ugyanabba az irányba mutató vélemények együtt arra utalnak, hogy a digoxin használata veszélyes klinikai gyakorlat” – mondotta a vizsgálat vezetője.
Hohnloser professzor aláhúzza, hogy digoxin adására vonatkozó prospektív, véletlen besorolásos vizsgálatot egyelőre csak egyet ismerünk, melyben 6800, keringési elégtelenségben szenvedő beteg szerepel, de pitvarfibrilláció miatt kezeltek nincsenek. Amíg megfelelően kontrollált vizsgálatok nem állnak rendelkezésre, addig csak nagy elővigyázatossággal használhatunk digitáliszt az ilyen betegek kezelésében, mert az irodalom szerint minden harmadik–ötödik, pitvarfibrilláció miatt gyógyszert szedő páciens kap szívglikozídot.
