Savas reflux és nyelőcsőgyulladás

Mi okozza a gyomorégést és a savas refluxot?

Az elfogyasztott táplálék a nyelőcsövön ke­resztül a gyomorba jut, ahol a gyomorned­vek megkezdik a lebontását és felszívását. A lebontás főszereplői az emésztőenzimek és a gyomorsav, így a gyomorban savas kör­nyezet uralkodik. A gyomor azonban nem­csak gyomorsavat termel, hanem nyákot is, mely a nyálkahártyát bevonva védi azt a gyomorsav károsító hatásával szemben. Normális körülmények között a gyomor felső záróizomzata, a gyomorszáj szorosan záródik, és megakadályozza, hogy a savas gyomortartalom visszajusson a nyelőcsőbe.

Savas reflux akkor jön létre, ha a gyomor­száj nem képes ellátni ezt a záró funkcióját. Ilyenkor a gyomortartalom a nyelőcső alsó részén – mivel azt már nem védi a nyák − ir­ritációt, gyulladást okoz, mely fájdalommal jár. Ezt nevezi a köznyelv gyomorégésnek.

A savas reflux és a nyelőcsőgyulladás tünetei

A savas reflux tünetei típusos esetben étke­zés után a legkifejezettebbek: nem állandó jelleggel állnak fenn, a jobb és rosszabb pe­riódusok teljesen tünetmentes időszakok­kal váltakoznak.

A savas reflux legjellegzetesebb tünete, a gyomorégés rendszerint a has felső ré­szén és a mellkas alsó részén jelentkezik, és innen sugározhat a nyak felé. (A szívroham is járhat hasonló jellegzetes tünetekkel, ezért fontos annak eldöntése, hogy „csak” a szokásos gyomorégésről van szó, vagy közvetlenebb veszélyt jelentő betegség áll a tünetek hátterében.)

További gyakori tünet lehet az általá­nos rossz közérzet, a szájban érzett savas íz, a puffadás, böfögés, emésztési zavar és a forró ital lenyelésekor fellépő égő érzés.

Ritkább esetekben a savas reflux tü­netei más betegségek tüneteit is utánoz­hatják, ami téves diagnózishoz vezethet. Ilyenek:
• Állandó köhögés, mely leginkább éjszaka jelentkezik. Oka, hogy a savas gyomortartalom a légcsőbe is bejuthat. A tünetek pl. asztma gyanúját kelthetik.
• Egyéb száj- és garatüregi tünetek (pl. fogínyproblémák, rossz lehelet, torokfájás, rekedtség, gombócérzés a torokban).
• Heves mellkasi fájdalom. Ilyenkor fel kell hogy merüljön a szívinfarktus gyanúja is.

A savas reflux kivizsgálása

Jellegzetes tünetek esetén nincs szükség speciális vizsgálatokra, az orvos már az el­mondott panaszok alapján valószínűsíti, hogy a háttérben savas reflux, illetve a reflux okozta nyelőcsőgyulladás húzódhat meg.

További vizsgálatokra lehet azonban szükség, ha a tünetek súlyosak, a megkez­dett kezelés ellenére sem javulnak, illetve felvetik más betegség lehetőségét is. Ilyen esetekben az alábbi vizsgálatok jönnek szóba a panaszok eredetének felderítésére:
• Gyomortükrözés. A savas reflux rész­letesebb kivizsgálásában leggyakrabban végzett vizsgálat. Vékony, hajlékony csö­vet (endoszkópot) vezetnek le a szájon és a nyelőcsövön át a gyomorba. Az endo­szkóp fényforrással van ellátva, melynek segítségével közvetlenül szemügyre vehe­tő a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyájá­nak állapota, észrevehetők a kifekélyesedés vagy a nyálkahártya-gyulladás egyéb jelei. Nem zárja ki a savas reflux lehetőségét, ha a gyomortükrözés során a nyálkahártya épnek tűnik.
• A nyelőcső savasságának vizsgálata. A nyelőcsőben uralkodó pH-érték meg­határozása alapján valószínűsíthető, hogy fennáll-e savas reflux, vagy sem.
• Egyéb tesztekre általában akkor van szükség, ha felmerül, hogy a savas reflux következtében szövődmény alakult ki, vagy a tünetek hátterében más betegség áll. Szóba jöhet pl. mellkasi röntgenvizsgálat vagy EKG elvégzése.

Hogyan kezelhető a savas reflux?

A savas reflux okozta tünetek az életmód megváltoztatásával is enyhíthetők, erről később lesz szó. A savas reflux kezelésében alkalmazott gyógyszerek célja a savhatás enyhítése.

1. Savkötő szerek. Ezek lúgos vegyhatású folyadékok vagy tabletták, melyek a savat megkötik, közömbösítik. E szerek között vannak vény nélkül kapható és csak orvosi vényre hozzáférhető készítmények egyaránt.

2. Savtermelést csökkentő szerek. Két fő csoportjuk az ún. protonpumpagátlók és a hisztamin (H2) receptor blokkoló sze­rek. A két gyógyszercsoport eltérő mechanizmussal hat ugyan, de a végeredmény mindkét esetben a gyomor savtermelésének csökkenése. Átlagos esetben az orvos elő­ször protonpumpagátlóval próbálkozik, és ha nem ér célt, áttér H2-receptor-blokkolóra.

3. A savas reflux terápiájában alkal­mazott gyógyszerek harmadik nagy cso­portját az ún. prokinetikus szerek képezik. Ezek a gyomorürülés gyorsításával hatnak. A savas reflux eseteiben ritkábban adott szerek különösen akkor lehetnek jó hatá­súak, ha a kórállapotot jelentős puffadás vagy állandó böfögés kíséri.

4. Súlyos esetekben, amikor minden gyógyszeres kezelés csődöt mond, szó­ba jöhet műtét végzése is. A nyelőcső és a gyomor közötti záróizmot erre alkalmas sebészeti technikával „megerősítik”, szű­kítik, ezzel helyreállítva a körkörös izom zárófunkcióját. Másik módszer apró mág­neses eszköz bevezetése a nyelőcső alsó szakaszába. Az eszköz nem akadályozza a nyelést, de meggátolja a savas gyomor­tartalom visszajutását a nyelőcsőbe.

A savas reflux hosszú távú következményei

Az orvos által előírt gyógyszeres kezelést akkor is folytatni kell, ha semmilyen tü­net nem jelentkezik, és a beteg teljesen egészségesnek érzi magát, mert a tartó­san fennálló savas reflux hosszabb távon komoly következményekkel járhat. Ezek közül a leggyakoribbak:
• Hegesedés és következményes szű- kület.
• Ún. Barrett-nyelőcső kialakulása. Ilyenkor a nyelőcső alsó szakaszának hám­szerkezete olyan irányban változik, hogy jelentősen megnő a nyelőcsőrák kialaku­lásának kockázata.
• Nyelőcsőrák. Savas reflux tartós fenn­állása nem drámaian, de észrevehetően fokozza rosszindulatú daganat kialakulá­sának esélyét.

Mit tehet a beteg a savas reflux tünetei ellen?

• Szokjon le a dohányzásról! A dohány­termékek több vegyülete is ellazítja a sima­izmokat, így a nyelőcső záróizomzatát is, ezzel súlyosbítva a savas refluxot.

• Ha túlsúlyos vagy elhízott, igyekez­zen normális testsúlyt elérni és fenntarta­ni! Túlsúlyos és elhízott embereknél a hasi zsírtömeg nyomást gyakorol a gyomorra és fokozza a savtermelést, ezzel súlyos­bítja a tüneteket. Hasonló módon fokozza a refluxot a szoros nadrág, a feszesre húzott nadrágszíj.

• Figyeljen oda, mit eszik! Egyes élel­miszerek súlyosbíthatják a savas reflux tüneteit. Hogy pontosan mely ételek ke­rülendők, az egyénileg is változhat, ezért mindenkinek magának kell kitapasztalnia, mely ételek mellőzése csökkentheti a tüne­teket. Ilyenek lehetnek pl. a fűszeres ételek, csokoládé, borsmenta, paradicsom; forró italok, kávé, alkoholtartalmú italok.

• Egyen gyakran, de kevesebbet! Sa­vas reflux fennállásakor érdemes kerülni a bőséges étkezéseket. A napi ételadagot célszerű több kisebb étkezésre elosztani.

• Ne feküdjön le közvetlenül étkezés után! A vízszintes és az előrehajló test­helyzet egyaránt fokozza a savas refluxot. A napi utolsó étkezést időzítse a kora esti órákra. A lefekvés előtti 3 órában már ne egyen semmit, és az utolsó 2 órában folya­dékot se fogyasszon.

• Ha képes úgy aludni, hogy az ágy fej felőli vége 10–20 cm-rel magasabban van, akkor tegye ezt meg úgy, hogy az ágy lá­bát téglával vagy könyvekkel megemeli. Ily módon a gravitáció is segít abban, hogy al­vás közben a gyomorsav ne kerüljön vissza a nyelőcsőbe. Ha erre nincs lehetőség, jó megoldás lehet még egy párna használa­ta, ilyenkor azonban ügyelni kell arra, hogy a párnák ne kényszerítsék a testet olyan helyzetbe, ami fokozza a hasűri nyomást.

• Nézzék át orvosával a rendszeresen szedett gyógyszerek listáját! Egyes gyógy­szerek irritálhatják a nyelőcső alsó szaka­szát, vagy gyengíthetik a nyelőcső záróiz­mát, ezzel súlyosbítva a savas refluxot. Az orvos tud pontosabb felvilágosítást adni, melyek lehetnek ezek, de a széles körben szedett gyógyszerek közül ide tartozhat pl. a gyulladáscsökkentőként, fájdalom- és láz­csillapítóként használt ibuprofen vagy az aszpirin, illetve a szívgyógyászatban ren­delt nitrátok, kalciumcsatorna-blokkolók, egyes vízhajtók.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.