Vesekövek és vizeletmarkerek
Nem befolyásolja a vesekövek kezelésének eredményeit, hogy a kezelést megelőzi-e a vizeletmarkerek vizsgálata.
Az ismétlődő vesekövekkel küzdő betegeknél a vesekövek kialakulásának kockázatát jelző vizeletmarkerek hasonlóak voltak, függetlenül attól, hogy azonnal megkezdték-e a megelőző kezelést, vagy csak a 24 órás vizeletvizsgálat elvégzése után.
A vizsgálat menete
Ryan S. Hsi (University of California in Orange, Kalifornia) a Journal of Urology-ban június 30-án online publikált közleményükben https://www.auajournals.org/doi/abs/10.1097/JU.0000000000005194 randomizált vizsgálatot végeztek annak összehasonlítására, hogy az ismétlődő vesekövekkel küzdő betegek számára jobb-e a kezelés azonnali megkezdése, vagy a 24 órás vizeletvizsgálat eredményei alapján történő személyre szabása.
A vizsgálatba 56 olyan felnőttet (átlagos életkor: 44,5 év; 54% nő) vontak be, akiknél az elmúlt 5 évben legalább két tüneti kalcium-vesekő-esemény fordult elő. Mindannyian 2022 és 2025 között egy urológiai klinikáról kerültek be a vizsgálatba.
A betegeket véletlenszerűen két csoport egyikébe sorolták: az egyik csoport azonnal megkapta a szabványos étrendi tanácsadást, és napi indapamid és kálium-citrát szedését írták elő számukra, míg a másik csoport étrendi tanácsadást és a 24 órás vizeletvizsgálat eredményei alapján személyre szabott gyógyszereket (indapamid, kálium-citrát és/vagy allopurinol) kapott.
Az elsődleges kimeneteli mutatók a 24 órás vizeletmintákban 8 hét után mért kalcium-oxalát- és kalcium-foszfát-koncentrációk voltak, amelyek tükrözték a kristályképződés kockázatát. A másodlagos kimeneteli mutatók között szerepelt a húgysavszint, a vizeletmennyiség és a pH-érték mérése, valamint a kalcium, a húgysav és a nátrium 24 órás kiválasztásának mérése.
Eredmények
Negyven beteget sikerült 8 héten át követni: Nem mutatkozott szignifikáns különbség a vizelet oxalát-kalcium- vagy foszfát-kalcium-kristály képződését jelző markerek tekintetében, a két csoprot között, tehát azok között, akiknél azonnali, és azok között, akiknél csak a 24 órás vizeletvizsgálat eredményét követően részesültek kezelésben.
A két csoport között nem volt szignifikáns különbség a vizeletmennyiség, a pH-érték, valamint a kalcium, az oxalát, a citrát, a húgysav és a nátrium kiválasztása tekintetében.
Mindkét csoportban hasonlóan magas volt a gyógyszeradherencia, és a mellékhatások előfordulási gyakoriságában sem mutatkozott szignifikáns különbség.
Következtetés
„A szelektív és az empirikus terápia közötti választás inkább a helyi erőforrásoktól, a betegek preferenciáitól és az orvos szakértelmétől függhet, mint bármelyik megközelítés inherens felsőbbrendűségétől” – írták a kutatók. „A klinikailag leghasznosabb megközelítés a szelektivitás szelektív alkalmazása lehet: annak meghatározása, hogy mely betegeknél szükséges a részletes metabolikus fenotípus-meghatározás, és melyeknél lehet azonnal biztonságosan megkezdeni a hatékony megelőzést” írta Gregory E. Tasian, MD egy szerkesztői kommentárban (https://www.auajournals.org/doi/abs/10.1097/JU.0000000000005200).
A 8 hetes utánkövetési időtartam nem feltétlenül jelzi a kövek hosszú távú kiújulását.
Forrás:
Hsi RS, Lee AX, Koyama T, et al. Urinary Supersaturation in a Randomized Trial Among Individuals with Recurrent Nephrolithiasis Comparing Empiric Versus Selective Preventive Therapy: The URINE Trial. Journal of Urology [Internet]. [cited 2026 Jul 15];0(0). Available from: https://doi.org/10.1097/JU.0000000000005194
