Zsíranyagcsere zavar okozza a migrént?

A 2015. szeptember 9.-én a Neurology-ban online megjelent közlemény első szerzője, Dr. Peterlin (John Hopkins University School of Medicine, Baltimore) és munkatársai szerint a szérum szfingolipidek szerint meg lehet különböztetni a migrénes személyt a nem migrénestől.

A  keringő szfingolipidek és a fejfájás kapcsolatát kereső egy korábbi közlemény (Vecino) igazolta, hogy migrénben a vérlemezkék fokozott aggregációs hajlama a sejtmembránok lipid-összetételének megváltozása miatt következik be, és a koleszterin/foszfolipid arány 0,6 ± 0,1 helyett 0,7 ± 0,1-ra változik. Ugyanakkor a vérlemezkék 5 legfontosabb foszfolipid komponense (foszfatidilkolin, foszfatidiletanolamin, foszfatidilszerin, foszfatidilinozitol és szfingomielin) aránya normális szinten marad. Ezért úgy vélték, hogy a migrénben észlelt trombocita-hiperaktivitás nem a megváltozott lipidtartalom következménye.

A szfingolipid anyagcserét szabályzó súlyos enzim-zavarok által okozott neurológiai eltérések (pl. Gaucher-kór) régen ismertek. A legújabb klinikai vizsgálatok szerint viszont már a szfingolipid egyensúlyban bekövetkező egészen csekély változások is szerepet játszhatnak az olyan neurológiai betegségekben, mint a demencia és a szklerózis multiplex, de közreműködhetnek az obezitás és a fájdalom kialakulásában is. Két évvel ezelőtt ugyanez a kutatócsoport kimutatta, hogy a zsírszövet bioaktív termékei (pl. adiponektin) összefüggésbe hozhatók a migrénnel, ami arra utal, hogy a lipidanyagcsere eltérései egy jóval általánosabb gyulladásos válasszal járnak. 2009 és 2014 között 88 nőbeteget vettek a vizsgálatba, 52 migrénes és 36 migrénes fájdalommal nem küszködő kontrollszemélyt. Az előbbi csoport átlagos életkora 33,4 év, az utóbbié 30,9 év volt, de egyéb paramétereikben (BMI, vércukor, összkoleszterin, stb.) gyakorlatilag megegyeztek. Kétségtelen, hogy migrénesek között több volt az elvált, a különélő, vagy a megözvegyült. A migrénesek átlagosan havonta 5,6 fejfájásos napra panaszkodtak, mely a Headache Impact Test-6 mérce szerint 62,9-es volt, 25 betegnél (48%) aura kísérte a fájdalmat. A szfingolipideket csúcsminőségű folyadékkromatográfiával, valamint tandem tömegspektrométerrel értékelték

A ceramidok igen fontos lipidmediátorok, melyek a sejtek számos alapvető funkciójában (apoptózis, ateroszklerózis, inzulin-rezisztencia, gyulladás, stb.) szignál-molekulaként működnek. Migréneseknél az össz-ceramid érték átlaga 6502,9 ng/ml, a kontrolloknál viszont 10518,5 ng/ml volt (p<0,0001), és migréneseknél a prekurzor dihidroceramid szint is jóval alacsonyabb volt (39,3 ng/ml vs 63,1 ng/ml, p<0,0001). A C18:0 és C18:1 hosszú láncú szfingomielin fajták szintjeinek minden standard deviáció emelkedése a migrén kb. két és félszeresére megnövekedett kockázatával járt. Viszont az össz-ceramid minden standard deviációs emeléséhez (OR: 0,07, 95%CI 0,02 – 0,22, p<0,001) és az össz-dihidroceramid minden standard deviációs emeléséhez (OR: 0,05, 95%CI 0,01 – 0,21, p<0,001) a migrén valószínűségének 92%-os csökkenése társult. A nyers, tisztítatlan szfingomielin-szintek azonosak voltak a migrénes és a fájdalommentes csoportban.

A tanulmány szerzői szerint a szfingomielinek értékei alapján meg lehet különböztetni a migrénes és nem migrének nőket, és eredményeik III. fokú evidenciát jelentenek. Adataik szerint a migrén egy olyan neurológiai kórkép, melyet a szfingolipidek „minor” anyagcsere-eltérései okoznak.

Dr. Karl Ekbom (Karolinska University Hospital, Huddinge, Stockholm) a dolgozathoz fűzött szerkesztőségi közleményében fontosnak nevezte a tanulmányt, mert közelebb hozta a migrén patofiziológiájának megértését, ezért klinikai és terápiás haszna is lehet. Más típusú fejfájásokkal (pl. „cluster” fejfájás, krónikus migrén) való összehasonlítás is érdekes lenne.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

1. Medscape Medical News > Neurology

2. Neurology

3. Headache

4. Headache

5. Neurology