Az eltérő mikrokörnyezet a tumorok különböző áttétképződési hajlamához és eltérő terápiás válaszhoz vezet.

 A febuxostat vesefunkcióra kifejtett hatása és lehetséges vesevédő szerepe a jelenleg elérhető irodalmi adatok alapján nem egyértelmű. Az alábbi, randomizált, kontrollált vizsgálatokat értékelő és kemény végpontokat tar­talmazó metaanalízis szerint a febuxostat csökkenti a vesével kapcsolatos események – mint a jelentős eGFR-csökkenés, a végstádiumú veseelégte­lenség és a dialíziskezelés – kockázatát, továbbá lassabb eGFR-csökkenéssel és kedvezőbb vizelet albumin-kreatinin hányadossal jár a placebót vagy allopurinolt kapó kontrollcsoport eredményeihez képest.

Egy génmódosított Escherichia coli baktérium képes a fájdalomcsillapító hatóanyag előállítására.

A Helicobacter pylori-fertőzés kezelését nemzetközi irányelvek fogalmazták meg. Europában az eradikációs kezelés a 6. Maastricht–Firenze-konszenzus alapján történik. Első vonalban a standard hármas, bizmutalapú négyes vagy egyidejű 10–14 napos kezeléseket javasolják. Ajánlott, hogy min­den régióban a helyileg leghatékonyabb kezeléseket adják: cél a 90-95% feletti eradikációs arány. Így az esetek 5–15%-a szorul második és 2-3%-a harmadik kezelésre. A kapszulás kezeléssel kiváló eredményeket értek el, de hozzáférhetősége korlátozott. A káliumkompetitív savgátlók európai eredményei nem igazolták az ázsiai adatokat.

Az empagliflozin és a finerenon kombinációja jelentősen és tartósan csökkentette az albuminuriát a krónikus vesebetegségben és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél.

A D-vitamin-hiányt világszerte magas előfordulási gyakorisága és a mozgás­szervi egészséget érintő negatív klinikai következményei miatt közegészségügyi problémának tekintik. Ebben az irodalmi áttekintésben a szerzők a napi 2000 nemzetközi egység (NE) (50 μg) D3-vitamin pótlása melletti tudományos bizonyítékokat vitatják meg, kitekintve a vitaminpótlás biz­tonságosságára és néhány olyan kivételes esetre, amelyre az orvosoknak ajánlott különös figyelmet fordítaniuk.

Németország, Magyarország és Szlovákia 2025 elején jelentett száj- és körömfájás eseteket az állatállományban. Vajon az egészségügyi dolgozóknak fel kell-e figyelniük a betegség emberi következményeire.

A kéztőalagút-szindróma műtéti kezelése hosszú távon (több, mint 3 hónap)
valószínűleg némi klinikai javulást eredményez a csuklósínhez, rögzítéshez
képest, de úgy tűnik, hogy nem vezet a tünetek vagy a kézfunkció klinikailag
jelentős javulásához. Hasonlóképpen úgy tűnik, hogy a műtét hosszú
távon nem eredményez klinikailag jelentős javulást a kortikoszteroidinjekcióhoz
képest sem. Nem dönthető el egyértelműen, hogy a műtéti és
a nem sebészeti beavatkozások között van-e különbség a mellékhatások
tekintetében.¹ (Az ajánlás erőssége: B, inkonzisztens vagy korlátozott minőségű,
betegorientált bizonyíték.)

A CotH sejtfelszíni fehérjét támadja a súlyos gombás fertőzés kezelésére szolgáló antitest.

Várhatóan 2050-re jelentősen megnő a Parkinson-kóros esetek száma. Az egyre hosszabb várható élettartam és a népesség növekedése a két fő hajtóerő.