A német lakosság nagymértékben feldolgozott élelmiszerek (ultra-processed foods, UPF) formájában fogyasztja el a kalóriabevitelének 46%-át. Keresztmetszeti és kohorszvizsgálatok összefüggést sejtetnek az ilyen élelmiszerek fogyasztása és az elhízás, a cukorbaj, a rák, a kardiovaszkuláris betegségek, a depresszió között. A kóroki tényezők között számításba jön az ételek nagy energiasűrűsége, a megváltozott ételmátrix, a kiegyensúlyozatlan tápanyag-összetétel, a nagy glykaemiás index, az adalékanyagok okozta ártalom, a feldolgozással és a csomagolással összefüggő szennyeződés. További erőfeszítésekre van szükség, hogy megérthessük a lehetséges mechanizmusok kóroki szerepét és kidolgozhassuk az UPF kockázatot tükröző definícióját.
Egy 117.000 egészségügyi dolgozó bevonásával végzett megfigyeléses vizsgálat eredményei szerint a magasabb növényi zsiradéktartalmú táplálék fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát.
A mediterrán étrend hatásait vizsgáló „PREvención con DIeta MEDiterránea” (PREDIMED) tanulmányt 2003-ban indították Spanyolországban. A most közölt eredmények alapján a korlátozás nélkül fogyasztott olivaolaj és olajos magvak nem hizlalnak, sőt kissé csökkentik a testsúlyt.
A kókuszdiótermékek népi gyógyászati alkalmazása több ezer éves hagyomány Indiában és a Fülöp-szigeteken,és a természetgyógyászat mai divatirányzataiban sem ismeretlenek. A tudományos kutatás legutóbb a kókuszdióolaj antihipertenzív tulajdonságát igazolta.
Minél közelebb áll táplálkozásunk a mediterrán típushoz, annál inkább csökkenhet a koronária betegségek előfordulása és a kardiovaszkuláris kockázat, de ugyanígy kisebb lesz az iszkémiás stroke előfordulásának valószínűsége is.
A négy évtized múltán publikált Sydney Diet Heart Study segíthet átértékelni azt az elterjedt véleményt, hogy a többszörösen telítetlen n-6 zsírsavak fogyasztása kardiovaszkuláris szempontból egészségesebb lenne, mint a telített zsíroké.
Kísérletes adatok szerint a hosszú láncú ómega-3 zsírsavak közvetlen és közvetett antiaritmiás hatást fejtenek ki, különösen heveny iszkémia esetén. Ennek alapján logikus és indokolt volt tanulmányozni a szívműtétet követő pitvarfibrilláció gyakoriságát ilyen zsírsavak perioperatív adása mellett, a mintegy kéthetes vizsgálat azonban nem igazolta a pitvarfibrillációt megelőző hatást.
A kardiológiai rehabilitáció alatt a nagyérbetegségben szenvedő betegek cukoranyagcseréjét is ki kell vizsgálni. A szívbeteg diabéteszesek kockázatának széles körű csökkentésére különösen alkalmas a kardiológiai rehabilitáció alatti, sok összetevőből álló kezelés. A gyógyszeres kezelés optimalizálása mellett előtérben állnak az életmódbeli változtatások (mozgás és táplálkozás), valamint a betegoktatás. A rehabilitáció egyik központi feladata a koszorúér-betegségben és 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek társadalom-orvostani helyzetének személyre szabott értékelése mindenekelőtt a munkaképesség és a környezetbe való beilleszkedés szempontjából.
Nem tévedünk nagyot, ha a transz zsírokat (pontosabban: a transz zsírsavakat) a zsiradékok ipari feldolgozása során keletkezô természetidegen tápanyagoknak tekintjük.
Az élelmiszerekben több mint húszféle zsírsav található. Az esszenciális zsírsavak (pl. az ómega- 3-zsírsavak) fontos sejtműködésekben vesznek részt, és az emberi táplálkozás elengedhetetlen alkotóelemei, mivel ezeket más tápanyagokból a szervezet nem tudja felépíteni.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.