Zsírfogyasztás és stroke kockázat

A Dietary Guidelines for Americans és az AHA által kiadott javaslatokat alátámasztó eredményeket Dr. Fenglei Wang (Harvard University, Boston, Massachusetts) adta elő az American Heart Association (AHA) 2021-es virtuális tudományos ülésén. A 117.000 egészségügyi dolgozó 27 éves követése azt mutatta, hogy a legtöbb (a felső negyed) növényi zsiradékot fogyasztók stroke kockázata 12%-kal csökkent a legkevesebb növényi zsiradékot fogyasztók kockázatához képest. És viszont, a legtöbb (nem tejtermékből származó) állati zsiradékot fogyasztók stroke kockázata pedig 16%-kal nőtt.

Számos korábbi tanulmány foglalkozott a táplálkozás és a koronária-betegség kapcsolatával, jelen, a táplálkozás és a stroke összefüggésére koncentráló vizsgálat is arra jutott, hogy kevesebb a stroke-eredetű halálozás, ha a feldolgozott húsokat más fehérjékkel, leginkább növényi eredetűekkel helyettesítjük. A szív védelmében fontos a legegészségesebb diéta követése, az egészséges testsúly elérése és megőrzése a kalória igény- és a kalória bevitel egyensúlyának szem előtt tartásával. Ehhez válasszunk gabonákat, növényi fehérjéket, gyümölcsöket és zöldségeket, korlátozzuk a sót, a cukrot, az állati zsiradékokat, a feldolgozott húskészítményeket, valamint az alkoholt – függetlenül attól, hogy az ételt hol készítették el és hol fogyasztjuk el azt.

A növényi zsiradék fő forrásai a sokszorosan telítetlen zsírok: növényi olajok, magvak, dió, mogyoróvaj, stb., kiegészítve halakkal (különösen zsíros halakkal), melyek a kardiovaszkuláris egészség megőrzése érdekében javasoltak. Fontos a vörös- és a feldolgozott húsok fogyasztásának (ezekben ugyanis sok a só és a telített zsírsav, és kevés a növényi alkotórész) csökkentése, a fel nem dolgozott húsok melletti zsírok fogyasztásának minimalizása, főzés során a háj és faggyú (marhazsír) nem trópusi növényekből származó olajjal (pl. oliva olajjal, kukorica-, vagy szójaolajjal) történő helyettesítése a stroke kockázatának csökkentése céljából. Számos más diétás faktor (gyümölcsök, zöldségek, só, alkohol, stb.), és életmódbeli tényező (fizikai aktivitás, dohányzás, stb.) van kapcsolatban a stroke kockázatával, amely figyelmet érdemel.

Dr. Wang és munkatársai összesen közel 117.000 egészségügyi dolgozó (a Nurses’ Health Study keretében 73.867 nőn, és a Health Professional Follow-Up Study keretében 43.269 férfi) adatai alapján, 27 éves követés során tanulmányozták a táplálékkal bevitt zsír összes mennyiségét, a zsírok különböző típusait és a zsírok különböző eredetét. A résztvevők átlagosan 50 évesek voltak, 63%-uk nő, 97%-uk fehér bőrű volt, négy évenként töltöttek ki kérdőívet táplálkozásukról.

Az összes húshoz a marhát, a sertést, és a bárányt sorolták (főételként, szendvicsben, vagy vegyes tálon), feldolgozott vörös húsnak a szalonnát, a kolbászt, a szalámit, darált húst és a virslit tekintették. Az állati eredetű zsiradékként kezelték a húst, a marhafaggyút, a hájat és a zsíros tejtermékeket sorolták.

A különböző forrásokból bevitt napi összes kalória 10-20%-a növényi zsírokból, 7-17%-a (nem tejtermékből származó) állati zsiradékból, 3-10%-a tejtermékből származott. A napi bevitt kalóriában a különböző zsiradékok aránya a következő volt: 8% többszörösen telítetlen zsír, 4-7% b-6 többszörösen telítetlen zsír, 9-15% az egyszeresen nem telítetlen zsírok, 8-14% telített zsírok és 1-2% transz-zsírok. A megfigyelési idő alatt 6189 stroke-os epizódot észleltek, melyekből 2967 iszkémiás, 814 hemorrhágiás stroke volt. A legnagyobb arányban (a fölső negyedben) növényi zsiradékot fogyasztóknál kevesebb volt a stroke-ok száma a legkevesebb (a legalsó negyedben) növényi zsiradékot fogyasztókhoz képest (HR: 0,88, 95%CI 0,81-0,96, Ptrend <0,001). Hasonlóképpen a legtöbb többszörösen telítetlen zsiradékot fogyasztóknál volt a legkevesebb stroke (HR: 0,88, 95%CI 0,80-0,96, Ptrend =0,002). A legmagasabb, nem tejtermék eredetű állati zsiradékok bevitele esetén nőtt az összes stroke-ok száma (HR: 1,16, 95%CI 1,05-1,09, Ptrend <0,001). Megfigyelték, hogy ugyanez az összefüggés áll fenn az iszkémiás stroke-kal is és az egyetlen pozitív összefüggés a nem tejtermékből származó állati zsiradék és a vérzéses stroke között volt.

A stroke-ok kockázata 9%-kal csökken, ha naponta egyszer növényi olajat fogyasztottak, de 8-12%-kal nőtt, ha naponta egyszer vörös húst, vagy feldolgozott vörös húst evett a vizsgáltban résztvevő. A növényi olajok fogyasztásának kedvező hatása csökkent, ha mellette növényi zsiradékot vagy többszörösen telítetlen zsírt is fogyasztottak, míg a nem tejtermékből származó állati zsiradékok vörös húsokkal, vagy feldolgozott húsokkal történő együtt fogyasztása nem növelte az állati zsiradékok fogyasztásához társított stroke-ok arányát.

A régebbi tanulmányok a táplálkozás és a koronária-betegségre fókuszáltak, ez a vizsgálat viszont a táplálkozás és a stroke összefüggésére koncentrált - mondta Dr. Andrew Mente (McMaster University, Hamilton, Ontario, Canada). A tanulmány üzenete az, hogy a fehérjeforrásként használt feldolgozott húsokat helyettesítsük növényi proteinforrásokkal. A legtöbb tiszta vörös húst fogyasztók (fölső negyed) esetén 8%-kal nő a stroke kockázata, de a feldolgozott vörös húsoknál ez 12%-os. Meglepetésre a vizsgálat szerint a tejipari termékek (tej, sajt, vaj) nem emelték a stroke kockázatát – ez nem egyezik az előző vizsgálatok pl. a PURE vizsgálat adataival sem, mely utóbbiban a tejtermékek fogyasztása csökkentette a stroke kockázatát. A legfejlettebb technológiákat használó új módszerekre lenne szükség a táplálkozás és az egészség összefüggéseinek kimutatásához. A hibákkal teli táplálkozási kérdőívek alapján nehéz oki összefüggéseket kimutatni.

Forrás: 

Busko M. Vegetable fats tied to lower stroke risk, animal fat to higher risk. Medscape Medical News > Conference News > AHA 2021, November 13, 2021.

American Heart Association (AHA) 2021 Scientific Sessions. Presented November 13, 2021. Presentation RF160