Szívroham és az iszkémiás stroke COVID-19-ben
Svédországból származó új adatok szerint a COVID-19 az akut szívinfarktus (MI) és az iszkémiás stroke keletkezésében független kockázati faktornak tekintendő.
A korábbi közlemények a mindössze néhány kórházi beteget érintő akut kardiovaszkuláris komplikációkat esetén a COVID-19 megbetegedést „feltételezhető” kockázati faktornak tartották. A SARS-CoV-2 fertőzés továbbá az akut MI és a stroke kialakulásának összefüggését ezért svéd kutatók viszonylag nagyszámú betegpopuláció vizsgálatával igyekeztek tisztázni. A Lancet-ben 2021. július 29-én megjelent vizsgálatukban összehasonlították a COVID-ban 2020. február 1. és szeptember 14. között elhunyt 86.742 beteg (átlagos életkor 48 év, 43% férfi) adatait 348.481 kontroll adataival. Két módszerrel vizsgálták az akut MI és a stroke kockázata és a COVID-19 fertőzés közötti összefüggéseket. Az egyik a „self-controlled case series” (talán önállóan ellenőrzött esetek = SCCS) módszer volt, melyben összehasonlították az akut MI és a stroke előfordulási arányait (incidence ratios, IRR) a COVID-19 előtti és utáni időszakban. A másik módszer a két kohorsz egymáshoz való illesztése volt, ennek során a fertőzés kezdete utáni 14. napon összevetették az akut szívinfarktusok és a stroke-ok számát a COVID-os betegek és a nem COVID-os betegek körében. Mivel a fertőzés valódi kezdete COVID-betegségben nem ismert, a kutatók a lehetséges legkorábbi napot jelölték meg, és 0. napnak nevezték. Az akut MI és az iszkémiás stroke is magas csúcsokat ért el a 0. napon.
SCCS módszerrel vizsgálva (ha a 0. napot is a kockázati periódusba számoljuk) az akut MI IRR-je az első héten 8,44 (95%CI 5,4513,08), a második héten már csak 2,56 (95%CI 1,31-5,01), és a harmadik és negyedik héten már csak 1,62 (95%CI 0,85-3,09) volt. Ha a 0. napot kizárjuk a kockázati időszakból, akkor az akut MI és az iszkémiás stroke egyaránt magas marad a COVID-19 utáni első héten (IRR 2,89, 95%CI 1,51-5,55), valamint a második héten (2,53, 95%CI 1,29-4,94). A harmadik és negyedik héten az IRR már csak 1,61 (0,84-3,04) volt. A két kohorsz összehasonlító módszere hasonló eredményekre vezetett a kockázati arányok tekintetében: a 0. napot is beleszámítva a COVID után 2 héttel az akut MI kockázata (OR) 6,61 (95%CI 3,5612,20), az iszkémiás stroke kockázata 6,74 (95%CI 3,71-12,20) volt. Ezek a számok a 0. nap kizárása után 3,41 (1,58-7,36) és 3,63 (1,69-7,80) voltak az előző sorrendben.
A 0. nap kérdésében a klinikusok és a statisztikus között vita alakult ki. A klinikusok amellett érveltek, hogy minden eseményt figyelembe kell venni. De statisztikus munkatársuk amellett érvelt, hogy a 0. napot ki kell zárni, mivel az a megfigyelt kockázat torzítását jelenti. Viszont az akut MI és a stroke akkor is emelkedik, ha a 0. napot nem számítjuk, tehát a COVID-19 az akut MI és az iszkémiás stroke független kockázati faktorának számít.
Az akut szívinfarktus kockázata nagyjából nyolcszorosára, az iszkémiás stroke kockázata nagyjából hatszorosára nő a COVID-19 fertőzés megjelenése utáni első héten – ha a 0. napot (a megfertőződés napját) is számításba vesszük. Ha viszont a 0. napot – a torzítás kizárása érdekében nem számítjuk - , akkor az akut MI és a stroke kockázata csak durván a háromszorosára növekszik. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az akut kardiovaszkuláris komplikációk megjelenése jellegzetes COVID-19-ben, és betegség hosszú idejű hatásai is nagy kihívást fognak jelenteni a jövőben.
A népességi összehasonlítás szerint az akut MI és az iszkémiás stroke kockázata kb. 40%-kal emelkedik. Ez ismét alátámasztja a védőoltások fontosságát – különösen idősebb egyéneknél, társbetegségekkel küzdőknél.
A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közlemény rámutatott arra a már évtizedek óta ismert tényre, hogy influenzában, pneumoniában, akut bronchitisben és egyéb mellkasi fertőzésekben is átmenetileg emelkedik az akut MI-k és stroke-ok kockázata. A légúti fertőzések és a SARS-CoV-2 fertőzés utáni hetekben szaporodik a thromboembóliák száma. Dr. Mafham és Dr. Baigent (University of Oxford, UK), ugyanakkor megjegyezték, hogy a kockázat mértéke „kicsi”. További vizsgálatok szükségesek a COVID-19-es betegek emelkedett kardiovaszkuláris kockázatának vizsgálatára és a lehetséges mechanizmusok igazolására. Fontos viszont tudni, hogy a szívinfarktusok és stroke-ok kockázatának növekedése COVID-19-ben jóval kisebb mértékű, mint amekkora e szövődmények légzőszervi elégtelenségben tapasztalható kockázatnövekedése.
Forrás:
Brooks M. COVID-19 and independent driver for heart attack and stroke. Medscape Medical News. August 02, 2021.
Katsoularis I, Fonseca-Rodríguez O, Farrington P, et al. Risk of acute myocardial infarction and ischaemic stroke following COVID-19 in Sweden: a self-controlled case series and matched cohort study. Lancet. Published July 29, 2021. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)00896-5.
Mafham M, Baigent C. What is the association of COVID-19 with heart attacks and strokes? Lancet. Published July 29, 2021. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)01071-0
