Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a szöveti inhomogeni­tásokat és a valódi szóródási feltételeket figyelembe vevő, ún. modellalapú számolási algoritmusnak milyen hatása van a dózis-térfogat paraméterekre fej-nyaki daganatok brahiterápiájánál.

Anyag és módszer: Huszonnégy beteg brahiterápiás besugár­zási tervét újraszámoltuk a modellalapú „Advanced Collapsed Cone Engine” (ACE) algoritmussal. A céltérfogat dózisviszo­nyait a nagy dózissal besugarazott térfogatokkal jellemeztük, és meghatároztuk az alacsonyabb dózisokkal besugarazott térfogatokat. A védendő szervekre a nagy dózist kapott kis térfogatok dózisait, valamint átlagdózisokat számoltunk.

Eredmények: A hagyományos számolási algoritmus szinte min­den paraméterre nagyobb dózist adott, mint az ACE. A V100-ra és D90-re 1%-nál kisebb volt az eltérés. Az állkapocs dózisai 2–3%-kal, a bőr dózisai pedig 4–7%-kal voltak kisebbek az ACE-szel. A nyálmirigyekre 5–8% közötti volt az eltérés. A kü­lönbségek a legtöbb esetben szignifikánsak voltak.

Következtetések: Fej-nyaki daganatok tűzdelésénél a ha­gyományos számolási algoritmus túlbecsüli a céltérfogat és a védendő szervek dózisait. Az új számolási algoritmus klinikai alkalmazása ma még nem javasolt.

Bodács I, Takácsi-Nagy Z, Major T. Modellalapú és hagyo­mányos dóziseloszlás-számoló algoritmusok dozimetriai összehasonlítása fej-nyaki daganatok nagy dózisteljesítményű brahiterápiás kezelésénél.

Magy Onkol 70:33-39, 2026

Egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus 93%-os pontossággal képes a betegség korai szűrésére, akár 10 évvel a diagnózis előtt.

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakran más légzőszervi kórkép társbe­tegsége. A két betegség egyidejű fennállása (overlap szindróma) magasabb morbiditáshoz és mortalitáshoz vezet. Az OSA korai felismerése és kezelése javíthatja az alvást, az életminőséget és a betegségek kimenetelét.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Egy hang- és szomatoszenzoros stimulációt nyújtó eszköz segíthet a fülzúgásban szenvedők tünetein.

Új adatok szerint a csontritkulás elleni gyógyszerek hosszú távú alkalmazása csökkenti a törést követő halálozási kockázatot.

Az Amerikai Kardiológusok Egyesülete a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek korai tüneteiről, figyelmeztető jeleiről készített összefoglalót, különös tekintettel a nemi különbségekre.

Az elektrokonvulzív kezelés (ECT) támogatói és használói újabb megerősítést kaptak: egy nagy retrospektív kohorsz vizsgálat szerint a súlyos depresszióban szenvedő betegeknél az ECT meggátolhatja az öngyilkosság elkövetését. 

A legfejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban az osteoporosis egyre inkább az érdeklődés középpontjába került az elmúlt években. E fokozott figyelem mind a szakmában, mind a társadalomban észlelhető. A világszerte megfigyelhető érdeklődésnek több oka van. A legfontosabb minden bizonnyal az, hogy a civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggya­koribb formája egészségi problémát okoz.

A 23 éves beteg az álla alatti területen észlelt, nem gyógyuló seb miatt keres­te fel orvosát. Elmondása szerint az elválto­zás 8 hónappal korábban jelent meg, miköz­ben egy kameruni építkezésen dolgozott, ahol gyakran kellett részben víz alá merülnie.