AHA: a szív- és érrendszeri betegségek leggyakoribb korai tünetei
Az Amerikai Kardiológusok Egyesülete a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek korai tüneteiről, figyelmeztető jeleiről készített összefoglalót, különös tekintettel a nemi különbségekre.
Az Amerikai Kardiológusok Egyesülete (AHA, American Heart Association) a Circulation folyóiratban megjelent cikkében gyűjtötte össze a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek korai tüneteit, figyelmeztető jeleit. Ezek a jelek, tünetek gyakran átfedik egymást, viszont nemenként eltérőek lehetnek, és bár hasonlóak lehetnek különböző háttérbetegségek esetén, de közösek abban, hogy már korai megjelenési formájuk esetén is jelentősen befolyásolhatják az életminőséget.
Akut koronária szindróma (ACS)
A betegség leggyakoribb tünete a mellkasi fájdalom, mely szegycsont alatti nyomásként vagy diszkomfort érzetként jelentkezik, és kisugározhat az állkapocsra, a vállakra, a felkarra vagy a hát felső részére. Ezzel a tünettel sokszor együtt járhat a légzési nehézség, izzadás, szokatlan kimerültség, émelygés és szédülés is. Nőknél gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalmon kívül a többi tünetről is beszámolnak kezelő orvosuknak. Ezeket a tüneteket „atipikusnak” is nevezik, de a cikk szerzői szerint ez lehet, hogy abból adódik, hogy a klinikai vizsgálatokban mindig sokkal kevesebb nő vesz részt, így ezeket a társtüneteket sosem jelentették kellő számban.
Szívelégtelenség
A szívelégtelenség leggyakoribb tünete a légzési nehézség, ezzel a klasszikus tünettel szoktak a betegek orvoshoz fordulni. Csakhogy már sokkal korábban jelentkezhetnek kevésbé súlyos tünetek is, mint például gasztrointesztinális problémák, fájós gyomor, émelygés, étvágytalanság, kimerültség, testmozgás hatására jelentkező rosszullét, álmatlanság, mellkasi és egyéb testrészeken jelentkező fájdalom, hangulatingadozások (elsősorban depresszió és szorongás), valamint kognitív diszfunkció (agyköd, tompaság, memóriaproblémák). Az orvoshoz forduló nők általában többféle társtünetről számolnak be, és sokkal hajlamosabbak a depresszióra és a szorongásra, illetve a férfiakhoz képest általában jelentősebb életminőség-csökkenést jelentenek.
Szívbillentyű-elégtelenség
A szívbillentyű-elégtelenség a szívelégtelenség gyakori oka, ezért a tünetek általában nem különböztethetők meg a többi kiváltó tényezőtől. A reumatikus eredetű szívbetegség még mindig gyakori az alacsony és közepes jövedelmű országokban, viszont a magas jövedelmű államokban relatív előfordulási aránya jelentősen csökkent, mivel ezekben már a népesség öregedése és az egyéb szívbetegségek számítanak a szívbillentyű-elégtelenség leggyakoribb okainak. Akut, súlyos billentyű-diszfunkció hiányában a betegek általában hosszú, tünetmentes időszakot élnek meg, melyet a tünetek progresszív jelentkezése követ. Az itt tapasztalt tünetek férfiak és nők esetében gyakran igen különbözőek. Nőknél gyakoribbak a légzési nehézségek és testmozgás közben jelentkező rosszullét, míg férfiaknál a mellkasi fájdalom fordul elő magasabb arányban.
Stroke (sztrók)
A cikk szerzői szerint a klasszikus stroke tünetek (arczsibbadás, karok gyengesége, beszédproblémák) mellett figyelemre méltók a nem klasszikus tünete is, amelyek közé a részleges érzékszervi diszfunkció, artikulációs, hangképzési zavarok, szédülés és kettős látás tartoznak. Egy szisztematikus irodalmi áttekintés és meta-elemzés szerint nőknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek nem fokális tünetek, például fejfájás, mentalitásbeli változások, kóma/tompaság). A szerzők szerint a felvilágosítás kiszélesítése érdekében további kutatásokra lenne szükség egyéb demográfiai jellemzők, például rassz és etnikum szerinti, illetve a stroke altípusai szerinti tünetek elkülönítése miatt.
Szívritmuszavarok
A ritmuszavarokkal kapcsolatban a szerzők elsősorban azt említik meg, hogy a különböző szívritmuszavarok, mint a pitvarfibrilláció (AF), a pitvarlebegés (atrial flutter), a szupraventrikuláris tachycardia, a bradyarrhythmia és a kamrai tachycardia, közös tünetekkel járnak. A szívdobogás számos szívritmuszavar jellegzetes tünete. A leggyakoribb szívritmuszavar, az AF, palpitációval vagy kevésbé specifikus tünetekkel (fáradtság, nehézlégzés, szédülés) jelentkezhet, amelyek a ritmuszavarok széles skálájánál fordulnak elő. A mellkasi fájdalom, a szédülés, a preszinkópe/szinkópe és a szorongás ritkábban fordul elő AF esetén. A szívdobogás az AF tipikus tüneti megjelenési formájának tekinthető, ugyanakkor az újonnan jelentkező AF-ben szenvedő betegek gyakran nem specifikus tünetekkel vagy tünetmentesen jelentkeznek orvosuknál. Az AF-ben szenvedő nők és a fiatal felnőttek jellemzően palpitációval jelentkeznek, míg a férfiak gyakrabban maradnak tünetmentesek. Az idősebb életkor szintén növeli az AF nem klasszikus vagy tünetmentes megjelenésének valószínűségét. Annak ellenére, hogy a nem spanyolajkú feketéknél egyéneknél alacsonyabb az AF kialakulásának kockázata, a kutatások szerint a fekete betegeket a fehér vagy spanyolajkú betegekhez képest jobban terhelik a szívdobogás, a terhelésre jelentkező nehézlégzés, a testmozgás során jelentkező rosszullét, a szédülés, a nyugalmi nehézlégzés és a mellkasi diszkomfortérzés hatásai.
Perifériás érbetegség (PAD, peripherial arterial/vascular disease)
A klasszikus tünet, a sántítás a perifériás artériás betegségben (PAD) szenvedő betegek nagyjából egyharmadánál fordul elő, és olyan vádlifájdalomként definiálják, amely az egyik vagy mindkét lábban terhelés (járás) esetén jelentkezik, soha nem kezdődik nyugalmi helyzetben, és nyugalom hatására 10 percen belül megszűnik. A PAD-ban szenvedő nőknél nagyobb valószínűséggel fordulnak elő nem klasszikus tünetek vagy tünetmentesség. A szerzők szerint a tünetek nyugalomban, terhelés közbeni és regenerálódás közbeni értékelése segíthet a tünetek iszkémiás vagy nem iszkémiás besorolását illetően. A tünetekkel járó PAD a szívinfarktus és a stroke fokozott kockázatával jár, ez a rizikó férfiaknál magasabb. A PAD-hoz hasonlóan a perifériás vénás betegség (PVD) is lehet tünetmentes, leggyakoribb tünetei a lábfájdalom, fáradtság, görcsök, szorító érzés, nyugtalan láb szindróma és bőrirritáció.
Forrás:
