A depresszió elektrokonvulzív kezelése
Az elektrokonvulzív kezelés (ECT) támogatói és használói újabb megerősítést kaptak: egy nagy retrospektív kohorsz vizsgálat szerint a súlyos depresszióban szenvedő betegeknél az ECT meggátolhatja az öngyilkosság elkövetését.
A vizsgálatban 27.231, kórházban fekvő férfi és 40.096, kórházban fekvő nőbeteg adatait értékelték. A résztvevők átlagos életkora 45,1 év volt (18-103 év), a betegek közül 4982-en kaptak elektrokonvulzív kezelést. A vizsgálat elsődleges végpontja a kórházból való elbocsájtás utáni 365 napon belül a halállal végződő öngyilkosságok száma volt, másodlagos végpont a nem öngyilkosság eredetű halálozás, és a teljes halálozás száma volt. Összehasonlították az ECT kezelést kapott és az ECT-t nem kapott betegek ok-okozati összefüggést jelző kockázati arányát (case-specific hazard ratio = csHR) is.
A becsült részvételi valószínűség szerinti párosításon alapuló megközelítés adatainak (propensity-score weighted analysis) feldolgozása után látszott, hogy az ECT kezelés alkalmazása szignifikánsan csökkentette az öngyilkosság kockázatát: csHR: 0,53 (95%CI 0,31-0,92). és a teljes mortalitás kockázatát is (HR: 0,75, 95%CI 0,58-0,97), ugyanakkor nem volt hatása az öngyilkosságon kívüli, egyéb okból bekövetkező halálozás arányára. A tanulmány első szerzője, Dr. Tyler S. Kaster (Temerty Centre for Therapeutic Brain Intervention, Centre for Addiction and Mental Health, Toronto, Canada) elmondta, hogy a feldolgozás eredményei aláhúzzák az ECT használatának fontosságát – különösen súlyos depresszióban szenvedő betegeknél.
Jól kipróbált kezelés
A köznyelvben gyakran elektrosokk néven emlegetett ECT-t először Dr. Ugo Ceretti olasz pszichiáter alkalmazta 1938-ban, és azóta is használják a súlyos mentális betegségekben szenvedők kezelésére. Az utóbbi 15 évben a súlyos depressziós betegek kezelésére több módszert is kipróbáltak, pl. vagus stimuláció, transzkraniális mágneses stimuláció, esketamin intranazális alkalmazása, de Dr. Randall T. Espinoza (University of California, Los Angeles) és Dr. Charles H. Kellner (University of South Carolina, Charleston) a New England Journal of Medicine-ben nemrégiben megjelent közleményükben azt állapították meg, hogy egyik módszer sem tudott az ECT helyére lépni a súlyos depressziós betegek kezelésében.
Jelentős klinikai előnyök
A cikk szerzői szerint számos vizsgálat bizonyította, hogy az ECT csökkenti az öngyilkoságok kockázatát és a kórházi felvételek számát és javítja az életminőséget. Az ECT rapidan csökkenti bizonyos betegcsoportokban a depressziós, pszichotikus, katatón tüneteket és az öngyilkossági késztetést. Az egyéb kezelésekre nem reagáló, refrakter depressziós esetek 60%-80%-a reagál az ECT-re és az összesített remissziós arány is 50%-60%. Különösen magasak válaszarányok mérhetőek pszichotikus depresszióban vagy katatóniában. Egy kezelésre refrakter schizophreniásokon végzett vizsgálatban 40%-70%-os volt az ECT hatásossága. Egyes ázsiai országokban az ECT a schizophrenia fő kezelési módja.
Jó biztonságossági profil
A szerzők szerint az ECT biztonságos és jól tolerálható, 100.000 kezelésre kb. 2,1 halálozás esik. Leggyakoribbak a kardiopulmonális komplikációk, melyek a kezelések kevesebb, mint 1%-ában fordulnak elő. Az ECT-vel összefüggő ritka súlyos mellékhatások az arrhytmiák, a légszomj, az aspiráció és az elhúzódó görcsök. Gyakori – de enyhe – mellékhatás a fejfájás, az állkapocs környéki fájdalom, az izomfájdalom, a kezelést követő hányinger és hányás, valamint a fáradtság.
A kognitív képességek romlásától való félelem gátolhatja az ECT használatát. És bár a mai ECT gyakorlatban viszont ezek ritkábban jelentkeznek, mint régebben, nem lehet megjósolni, hogy mely betegeknél fog fellépni kognitív probléma, ami rendszerint enyhe, vagy mérsékelt, és napokkal, vagy hetekkel az ECT kezelések befejezése után enyhül. Mindamellett az ECT kezeléshez köthető retrográd amnézia egy évnél tovább is tarthat.
Ritka esetekben a zavartság vagy a delírium akut megjelenése a kezelés megszakításához, akár végleges befejéséhez vezethet. ECT után megjelenő strukturális agyi károsodást nem lehetett kimutatni. Egy 168.015 depressziós beteget tartalmazó dán anyagban – ahol a betegek 3,1%-a legalább egy ECT kezelésben részesült – nem találtak kapcsolatot az ECT kezelés és a demencia gyakorisága között a kezelést követő átlagosan 5 évig tartó követés során.
Rossz híre van
Az ECT-t – a bizonyított hatásosság és biztonságosság ellenére - kevesen használják, amiben az is közrejátszik, hogy az ECT jóval munkaigényesebb, mint a gyógyszeres terápia. Az eljárás rossz hírének további oka maga a módszer. Az ECT „imázsa” az évtizedek alatt egyre csak romlott és nincs meggyőző érv, hogy a súlyos mentális betegségekben szükség van az ECT további használatára. A szerzők szerint viszont, ha nincs olyan érv, ami az eljárás kategórikus elutasítása mellett szólna, akkor annak óvatosság melletti alkalmazása mellett kell dönteni.
Forrás:
Kron T. New data support electroconvulsive therapy for depression. Medscape Medical News. May 12, 2022. (Dr. med. Thomas Kron. Weitere Daten stützen die Elektrokonvulsionstherapie bei Depressionen. Medizinische Nachrichten 03.05.2022).
Kaster TS, Blumberger DM, Gomes T, et al. Risk of suicide death following electroconvulsive therapy treatment for depression: a propensity score-weighted, retrospective cohort study in Canada. Lancet Psychiatry 2022, 9(6):435-446.
Espinoza RT, Kellner CH. Electroconvulsive therapy. N Engl J Med 2022 Feb 17;386(7):667-672.
