A krónikus légúti betegségek a lakosság egyre nagyobb részét érintik. A bete­gek felkutatása és kiemelése szűrővizsgálatokkal, a háziorvos kollégák segítsé­gével, illetve a tünetes betegek esetén az akut betegellátó sürgősségi osztályok és az ügyeleti ellátás, valamint a társszakmák felvetése alapján történik. A bete­gek regisztrálását és gondozását hazánkban az országos tüdőgondozói hálózat végzi. A légúti betegségek differenciáldiagnosztikája alapozza meg a kezelést. Rendszeres gondozást igénylő légúti betegségek a krónikus obstruktív tüdő­betegség (COPD), az asthma bronchiale és a bronchiektázia. Jelen összefog­laló a legtöbb, akut egészségügyi ellátást igénylő COPD-s betegcsoport akut exacerbációjának menedzselésével kapcsolatos aktualitásokat foglalja össze.

A nozokomiális pneumóniák (kórházi eredetű tüdőgyulladás, NP), külö­nösen a ventilációval összefüggő (VAP) és a multirezisztens (MDR) mikro­organizmusok okozta fertőzések az egészségügyi intézmények gyakori és súlyos problémái. Az új diagnosztikai és terápiás eszközök – például a célzott antibiotikumterápia és a légzőszervi fizioterápia optimalizálá­sa – jelentősen hozzájárulnak a gyógyulás elősegítéséhez és a mortalitás csökkentéséhez. A mesterséges intelligencia és a molekuláris diagnosztika integrálása, valamint az új antibiotikumok fejlesztése tovább javíthatja a nozokomiális tüdőgyulladások kezelésének hatékonyságát.

A kórházakban és ápolási, gondozási intézményekben bekövetkező légúti fertőzések világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek, főleg járvá­nyok idején és különösen az idősek gondozása során. A Covid–19-pandémia idején végzett intenzív kutatások rávilágítottak a kórokozók aeroszolos átvitelének kiemelkedő szerepére és az idősebb korosztály aránytalanul nagy érintettségére. Ez az irodalmi áttekintés a kórokozókat hordozó ré­szecskék útját vizsgálja keletkezésüktől a levegőben való utazásukon ke­resztül a tüdőben való lerakódásukig számos objektív mérési eredmény ismertetésével, majd ajánlásokat fogalmaz meg a hatékony védelem ér­dekében egészségügyi intézmények és idősotthonok felé.

A metformin segíthet a krónikus sebek gyorsabb gyógyulásában és a kórházi ápolás lerövidítésében.

A kortikoszteroidokat fertőzésekre hajlamosító tényezőként tartják szá­mon és megfelelő antimikróbás kezelés nélküli alkalmazásuk katasztrofális következményekkel is járhat. Az elmúlt évtizedek során azonban kiderült, hogy a kortikoszteroidok korai és megfelelő alkalmazása számos fertőzéses kórképben, így szepszisben, COVID-19-fertőzésben, súlyos otthon szerzett tüdőgyulladásban javíthatja a betegség kimenetelét.

A robotasszisztált sebészet régen várt technológiai újdonság, mely 2022 óta vált elérhetővé az Országos Onkológiai Intézetben. Beszámolunk az intézetünkben operált első 191
beteg kolorektális robotasszisztált műtétjének legfontosabb paramétereiről, valamint a rektumsebészet területén a robotsebészeti
tevékenységet összehasonlítottuk a korábbi
laparoszkópos és nyitott műtéti tevékenységünkkel. A rektumsebészet
területén retrospektíven összehasonlításra kerültek a laparoszkópos (n=225), illetve nyitott (n=213) módon operált betegek perioperatív mutatói a robotasszisztált (n=140) módon
operált betegekével. A három csoport (laparoszkópos, nyitott, illetve robotasszisztált) összehasonlításában a robotsebészet
szignifikáns előnyt mutat a mezorektális excízió
minőségében (komplett TME-arány 77%, 72,7%, illetve 90%), az ápolási napokban (medián 7, 9, illetve 5 nap), a kórházi visszavétel arányában (8%, 16%, 6,4%) és a záróizom-megtartási
arányban (68%, 60%, illetve 89,5%). Megállapítható, hogy a robotsebészeti beavatkozás megfelelően biztonságos
onkológiai szempontból. Szignifikáns előnye mutatkozik a nyirokcsomó- disszekció minőségében, a rövidebb ápolásban,
a kevesebb kórházi visszavételben, részben alacsonyabb morbiditási mutatóban és a magasabb záróizom-megtartási
rátában a laparoszkópos és a nyitott műtétekhez viszonyítva is.

Magy Onkol 68:248-253, 2024

Bár Európa számos országában csökkent az extrém meleg okozta halálozás, az egészségkárosító hatások mérséklése érdekében további erőfeszítésekre van szükség.

Az élesztőgombák közé tartozó Candida genus a természetben szinte bárhol megtalálható, az emberben a normál flóra tagja lehet. Normál kö­rülmények között nem patogén, kóroki szerepe legtöbbször valamilyen immunszuppresszív állapotot feltételez. Egyesek a modern medicina beteg­ségének is nevezik, mivel a betegségre hajlamosító tényezők között a széles spektrumú antibakteriális kezelés, a tartós intravénás katéterek, a protézisek, a parenterális táplálás, a citotoxikus kezelés, valamint a szervtranszplantációt követő immunszuppresszív terápia szerepelnek. Számtalan faja közül orvosi szempontból legjelentősebb a C. albicans és a C. glabrata.

Mivel a húgyúti fertőzések antibiotikus kezelést igényelnek, folyamatosan keresik a fertőzés megelőzésének lehetséges módjait.

Egy új megfigyeléses vizsgálat "mérhető", bár korlátozott mértékű kognitív hanyatlást talált a COVID-19 tartós tüneteivel küzdő embereknél.