Az EMA nem engedélyezte a masitinib forgalomba hozatalát amyotrophias lateralsclerosisra és nem újította meg az ataluren feltételes forgalomba hozatali engedélyét a Duchenne-izomdisztrófia kezelésére.

A nyelőcső refluxbetegség (GERD) az egyik leggyakoribb gasztroenterológiai kórkép. Az alábbiakban a legújabb nemzetközi szakmai irányelvek alapján áttekintjük a GERD diagnózisával és kezelésével kapcsolatos legfontosabb gyakorlati szempontokat, amelyek jól hasznosíthatók az alapellátásban tevékenykedő háziorvosok számára.

Az Ecklonia cava barnamoszat faj erős antioxidánsai a dopaminerg neuronok védelmével segíthetik a Parkinson-kór prevencióját.

Az óriássejtes arteritis – régi nevén Horton-féle betegség vagy temporalis arteritis – az 50 év feletti populáció leggyakoribb vasculitise. Granulomatózus gyulladás, mely a nagy és közepesen nagy artériákat érinti, azok akut vagy krónikus károsodásához vezet. Az idősebb életkorral való jól ismert társulás mellett más tényezők, így a major hisztokompatibilitási komplex geneti­kai variánsai, különösen a HLA DRB1 0404 is hozzájárulnak az óriássejtes arteritis (GCA) kialakulásához.

A terhességi hányinger és hányás a várandósok több mint felénél előfordul, és jelentős hatással lehet a kismamák életvitelére. Bár e tüneteket sokszor „reggeli rosszullétként” emlegetik, bármelyik napszakban előfordulhatnak.

A krónikus mozgásszervi betegek többnyire a terápiás sikerek iránti igénye­ket fogalmazzák meg, de kifejezik azt is, hogy milyen konkrét, a pszichés ellenálló képességet és a betegséggel való megküzdési készséget javító segítséget, technikákat várnak. A betegek jelentős hányada – sokszor jól kezelt betegség mellett is – mentális kihívásokkal küzd, úgymint aggoda­lom, nyomott kedély, a betegséggel való megküzdési készség alacsony szintje, negatív érzelmi reakciók. Ezért indokolt az orvosi irányelvek szerint folytatott innovatív terápiákat pszichés támogatással és betegedukációs programokkal kiegészíteni.

A donanemab monoklonális antitest jelentősen lassította a korai, tüneteket mutató Alzheimer-kórban szenvedők kognitív és funkcionális hanyatlását a placebóhoz képest.

Egy forgalomba hozatal utáni vizsgálat megerősíti az Alzheimer-kórban alkalmazott lecanemab gyógyszer előnyeit, megnyitva az utat a hagyományos jóváhagyás előtt.

Németországban jelenleg csaknem 1,6 millió ember szenved valamilyen demenciában, és a becslések szerint világszerte mintegy 50 millió fő. A demo­gráfiai változások eredményeként az elkövetkező 30 évben a demens betegek számának megkétszereződésével számolhatunk, az újonnan diagnoszti­zált esetek száma meg fogja haladni az elhalálozásokét. Mindez nemcsak az egészségügyet, hanem a társadalom egészét is nagy kihívás elé állítja.