A 2-es típusú diabetes kezelésének elsőként választandó gyógyszere a metformin. A sejtekben anyagcsere-módosító, glükózszintcsökkentő aktivitásának döntő részét az AMPK aktiválásának útján át fejti ki. Van azonban sok egyéb, többek között a kardiovaszkuláris szövődményeket, a pulmonalis fibrosist és hypertoniát, a neoplázia keletkezését, a Covid–19- fertőzést előnyösen befolyásoló hatása is. A szerző a metformin célszervek­ben (májsejt, izomsejt, vastagbél), valamint az egyéb szervekben (kardio­vaszkuláris rendszer, tüdő, daganatsejtek, immunrendszer, Covid-fertőzés stb.) kifejtett hatásait, azok mechanizmusát foglalja össze.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A nyelv – már csak kiindulva az anatómiai felépítéséből is – komplex felada­tot lát el; részt vesz a táplálkozásban, ízérzésben, illetve beszédben egy­aránt. Az élettani funkciói mellett számos patológiás eltérés lokalizációja lehet, amelyek nemcsak lokalizált, hanem szisztémásan manifesztálódó betegségek indikátorai is lehetnek. A jelen összefoglaló célja, hogy a nyel­ven manifesztálódó legfontosabb kórképeket bemutassa, elősegítve ezzel az egyes kórképek differenciáldiagnosztikáját a mindennapi gyakorlatban. Az egyes kórképek nem korlátozódnak egyes szakmákra, alapvetően mul­tidiszciplináris megközelítés szükséges, így érintett lehet a kérdésben fül-orr-gégész, szájsebész és fogorvos mellett például belgyógyász, neurológus vagy infektológus egyaránt. A panaszok lokalizációja miatt az első vizsgáló általában ugyan családorvos, fül-orr-gégész vagy fogorvos, de a kezelés sok esetben más szakmákat érint, vagy több szakma együttműködésén alapul.

Az Omicron legújabb alváltozata, az XBB.1.5 annyira fertőző, hogy egy amerikai COVID-szakértő szerint mindenki elkaphatja.

A neurológiai tünetekkel járó long-COVID akár neurodegeneratív folyamatokkal is járhat.

A COVID-19-nek számos poszt-akut következménye van, különösen azoknál, akik a COVID-19 miatt kórházba kerültek. Ezek a tünetek az akut fertőzés után 6-12 hónappal is fennmaradhatnak.

Továbbra is rejtély, hogy a SARS-CoV-2 vírus által okozott COVID-19-ben sok beteg miért veszti el a szaglását, holott az olfaktorikus érző neuronok nem fertőződnek meg.

Az FDA december 22-én szerdán engedélyezte egy új vírusellenes tabletta sürgősségi felhasználását a tünetekkel járó COVID-19 betegek kezelésére.

Az előrehaladott malignus daganatos betegségben szenvedők több mint felénél kialakul az összetett anyagcsere-változásokkal járó cachexia szind­róma. A cachexia jellemzője a súlyvesztésen túl, a zsírveszteség és az izom­tömeg vesztése. A rosszindulatú daganatos megbetegedéssel járó cachexia ellátása sokat fejlődött az utóbbi évtizedben. A cachexiás beteg megfelelő ellátásához szükséges multidiszciplinális folyamatban az egészségügyi rendszer szinte minden résztvevőjének fontos szerepe van, hiszen más-más ponton kapcsolódnak be a beteg ellátásába.

Mivel a légzőszervi vírusbetegségek szezonja is most kezdődik, a COVID specifikus tünetek felismerése fontosabb, mint bármikor.