A COVID neurológiai komplikációit jelző plazmabiomarkerek

A COVID-19 betegségből felgyógyultak jelentős részénél bizonyos tünetek a fertőzésből való gyógyulás után is hosszú ideig fennmaradnak. Az enyhe vagy akár súlyos tünetekkel járó hosszú-COVID betegség egy részében a neurológiai tünetek: pl. fejfájás, agyi köd, kognitív eltérések, szaglás- és az ízérzés vesztés, sőt az esetleges cerebrovaszkuláris komplikációk (pl. stroke) dominálnak, ami a háttérben húzódó neurodegenerációt jelezhet.

A kutatók olyan biomarkereket kerestek, melyekkel igazolni és követni lehet a COVID-19 neurológiai komplikációit. A kutatások kimutatták, hogy a neurofilamentum könnyű lánc (NfL) és a gliális fibrilláris savas fehérje (GFAP) használható erre a feladatra. Korábbi cikkünkben (http://otszonline.hu/cikk/biomarkerek_jelezhetik_az_sm_hosszutavu_kimenetelet) már beszámoltunk arról, hogy pont ezek a biomarkerek alkalmasak a sclerosis multiplex hosszútávú kimenetelének előrejelzésére is.

A Vancouver General Hospital (British Columbia) intenzív osztályára felvett 209 COVID-os beteg adatait értékelték. 64%-uk férfibeteg, medián életkoruk 61 év volt, 60%-ukat lélegeztetni kellett, 17%-uk elhunyt. A kórházba kerüléskor a betegek 53%-ánál az NfL értékékek, 42%-ánál a GFAP értékek kívül estek a normál tartományon. A betegek 31%-ánál mindkét mutató a normál értékeken kívül volt. A betegek 12%-ánál ischaemia, 4%-ánál vérzés, 2%-ánál görcsök, 10%-ánál degeneráció volt megfigyelhető.

A felvételkor mért NfL 0,702 görbe alatti területtel (AUC) jósolta meg a neurológiai komplikációkat, a GFAP AUC értéke 0,722 volt. Kombinációban az AUC 0,743 volt. Egy hét után az NfL AUC értéke 0,802, a GFAP AUC-ja 0,733 volt, a kettő kombinációja AUC 0,812-őt mutatott. Már felvételkor növekedett neurológiai kockázatot észleltek a betegek életkorától függő küszöbértékeknél (NfL OR: 2,9; GFAP OR: 1,6; kombinált OR: 2,1), és egy hét múlva (NfL OR nem szignifikáns, GFAP OR: 4,8, kombinált OR: 6,6). A kutatók az NfL-t és a GFAP-ot egyaránt használhatónak találták a neurológiai komplikációk detektálására. A két marker kombinációja emelte a detekció hatékonyságát. Az NfL több szenzitívitást, a GFAP marker egy kissé több specificitást mutatott.

A kutatók 6 és 18 hónap után is figyelik a betegeket, neuropszichiátriai teszteket végeznek, további biomarkereket keresnek, és PET valamint MRI vizsgálatokat végeznek. A résztvevők körét kibővítik az általános kórházból származó és járóbetegekkel is.

Mivel a pandémia alatt nehéz volt olyan beteget találni az intenzív osztályon, aki nem volt COVID-os, ezért a szerzők nem nagyon tudtak referenciaként szolgáló adatokat gyűjteni: egyelőre 33 olyan kontroll betegük van, akik súlyos légzési problémák miatt kerültek az intenzívre. A COVID-osoknál kissé alacsonyabb a neurológiai biomarkerek szintje, mint az egyéb légzési problémák miatt bennfekvő betegeknél, bár az adatokban nagyon nagy a szórás és a két csoport közötti szignifikancia nagyon csekély.

A vizsgálat érdekessége ellenére egy csomó kérdés maradt megválaszolatlanul, pl. a poszt-COVID állapot elmultával a biomarker értékek vissza fognak-e térni a normál tartományba? Az említett markerek normáltól eltérő értékei esetén valóban fennáll a neurológiai eltérések fokozott kockázata, de a markerek eltérő értékei mellett nem feltétlenül észlelhetőek neurológiai tünetek.

Forrás:

Kling J. Plasma biomarkers predict COVID neurologic complications. MDedge News > Conference News > AAIC 2022. August 11, 2022.