Új mesterséges intelligencián alapuló eljárás segít a kolonoszkópiás felvételek kiértékelésében, a rákelőző állapotok azonosításában.

A DeepHRD algoritmus a genomikai vizsgálatoknál gyorsabban és pontosabban mutatja ki a genomikai elváltozásokat a daganatokból vett biopsziás mintákból.

A mesterséges intelligencia (AI) nagy pontossággal képes felismerni a gyermekek szembetegségeit mobiltelefonnal készült fotók alapján.

Egyes csoportok (nők, feketék) esetén a modellek sokkal kevésbé pontos diagnózist adnak.

Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

A mentális egészség területén az elmúlt évtizedekben – többek között a klímaváltozás, a Föld erőforrásainak kimerülése, a kényszerű migráció, a járványok és a háborúk következtében – világszerte növekedett az el­látási szükséglet, miközben az ellátókapacitás csökkent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022-es mentális egészségügyi jelentése szerint vi­lágszerte közel egymilliárd a mentális betegséggel érintettek száma.

Diabéteszt érintő kérdéseknél a ChatGPT által adott válaszokról szűken bár, de még eldönthető, hogy gép vagy ember felel a kérdésekre.

Még bőven a jellemző tünetek jelentkezése előtt megjósolható a betegség bekövetkezése akár egy hét adataiból, hét évvel a jellegzetes tünetek jelentkezése előtt.

Az 1-es típusú cukorbetegség kezelésében segíthet a mesterséges intelligencia, különösen gyerekeknél.

Egy kaliforniai kutatás szerint az AI-t alkalmazó algoritmusok pontosabban jelzik a mellrák kialakulásának kockázatát, mint a jelenlegi klinikai gyakorlatban alkalmazott (BCSC) klinikai kockázati modell.