Ma már széleskörűen ismert, hogy a D-vitamin korábban számon tartott feladatainál jóval szélesebb hatásspektrummal rendelkezik. Diabetesben a megfelelő D-vitamin-ellátottság kiemelt jelentőségű. A közlemény átte­kinti a D-vitamin metabolizmusát, fő hatásait és részletesen foglalkozik az inzulinszekréciót és az inzulinhatást érintő mechanizmusokkal. Kiemeli a vitaminnak a diabeteses neuropathia kialakulásában és kezelésében, valamint a coronaria-betegségben betöltött szerepét. Hangsúlyozza a cu­korbetegek D-vitamin-ellátottságának rendszeres ellenőrzését és nem ki­elégítő vagy elégtelen volta esetén a pótlás indokoltságát.

A 25-hidroxivitamin D pótlás csökkenti az intenzív ápolás szükségességét és a mortalitást COVID-19 fertőzésben.

A COPD igen elterjedt betegség a világon jelentős mortalitással. A halálozás elsősorban a betegek akut állapotrosszabbodásával függ össze, melyet java­részt légúti infekciók provokálhatnak. Számos tanulmány vizsgálta a COPD akut exacerbációja és a D-vitamin-hiány, illetve D-vitamin-szupplementáció összefüggéseit, de az eredmények nem mindig egybehangzóak.

A cikk összefoglalja két összefonódó éberségfüggő mozgás-rendellenes­ség, a nyugtalan láb szindróma és a periodikus lábmozgás zavar tüneteit, kórlefolyását, a komorbiditásukra, diagnosztikájukra, patofiziológiájukra, kezelésükre vonatkozó ismereteket és gyakorlatot. A két, egymást átfedő szindróma résztüneteinek megértésében az utóbbi 15 évben előrehaladás tapasztalható. Mind a háziorvosok, mind a neurológusok és belgyógyászok képzettségét növelni kell a gyakori, jelentős szenvedéssel járó, még nem kel­lőképpen diagnosztizált tünetegyüttes egyre szélesebb körű ismertetésével. Bár a megfelelő diagnózis csak alváslaboratóriumban állítható fel, a gyanúnak a háziorvosban is fel kell merülnie ahhoz, hogy javuljon a felismerési arány.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2018. júliusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

A rosszindulatú bőrdaganatok és a bőr leégése ellen alkalmazott naptejek csökkentik a D-vitamin képződésének esélyét, amely D-vitamin hiányhoz vezethet.

A policisztás ovarium szindróma (PCOS) a második leggyakoribb, nőket érintő endokrin kórkép. A klasszikus kritériumok mellett megjelenhet diabetes mellitus, obezitás, inzulinrezisztencia. Kései szövődményei közül kiemelendők a kardiovaszkuláris események és a krónikus anovuláció miatt kialakuló meddőség. D-vitamin-hiány számos kórkép hátterében állhat. PCOS-betegek vizsgálata során alacsonyabb D-vitamin-szintek igazolódtak. A D-vitamin-hiányos PCOS-betegek nagy dózisú D-vitamin-pótlása ígéretes terápiás lehetőség.

Bár a D-vitamin hiánya számos betegség kialakulásában fontos szerepet játszik, szerumszintjének rutinszerűen szűrését egyetlen nemzeti egészségügyi szervezet sem ajánlja, és erre a következtetésre jutottak most számos metaanalízis eredménye nyomán az Egyesült Államokban is.   

Ha javítani kell egy beteg általános D vitamin státuszát, a D₃ vitamin hatásosabb lehet, mint a D₂ – ezt mutatták ki a kutatók.

Bizonyítékokon alapuló válasz
A D-vitamin-pótlás céljára kolekalciferolt (D_3- vitamin) kell alkalmazni, mivel ez hatásosabb a nem vertebrális csonttörések megelőzésében. (B szintű ajánlás, véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok alcsoportelemzésén alapul.) Kolekalciferol adásakor magasabb lesz a szérumban a 25 hidroxi-D-vitamin szintje, mint ergokalciferol (D2 vitamin) alkalmazásakor. A D-vitamin-kezelés hatása független attól, hogy naponta vagy hetente adjuk-e; az adag a hiány mértékétől függ. (C szintű ajánlás – egy véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálaton és egy kohorszvizsgálaton alapul.) Három hónap elteltével újra meg kell mérni a D-vitamin szinteket, hogy megbizonyosodjunk a megfelelő terápiás válaszról. (C szintű ajánlás, egy megfigyeléses vizsgálaton alapul.)