Nincs szükség a D-vitamin szint rutin mérésére
Bár a D-vitamin hiánya számos betegség kialakulásában fontos szerepet játszik, szerumszintjének rutinszerűen szűrését egyetlen nemzeti egészségügyi szervezet sem ajánlja, és erre a következtetésre jutottak most számos metaanalízis eredménye nyomán az Egyesült Államokban is.
A D-vitamin egy része a táplálékkal jut szervezetünkbe, másik részét pedig előanyagaiból bőrünk szintetizálja az UVB sugárzás hatására. Számos kutatásban mutatták ki sokrétű hatását: a 25-hidroxivitamin D (25-(OH)D) alacsony szérum-szintje elsősorban a csonttörések kockázatát növeli, de szerepet játszik a kardiovaszkuláris betegségek, a kolorektális rák, a diabétesz, a depresszió kialakulásában, a kognitív funkciók csökkenésében, és egyesek szerint befolyásolja a halálozást is. Viszont a 25-(OH)D-szint mérése nehézkes, a különböző laboratóriumok egymástól eltérő értékeket mutatnak, nincs nemzetközileg elfogadott standard. Szakértők szerint az 50 nmol/liter (20 ng/ml) alatti értékek befolyásolják a csontok épségét, de optimális szérumszintje nem ismert. A 2000-es évek első felében az Egyesült Államokban azt találták, hogy a 25-(OH)D-re szűrt lakosság szérumszintje 33%-ban az 50 nmol/l-os küszöbérték alatt, 77%-ban 75 nmol/l (30 ng/ml) alatt volt. Az alacsony D-vitamin-szint kockázata sötét bőrűekben, alacsony D-vitamin-szintű táplálkozáskor, kevés UVB expozíció esetén és obesitasban növekszik. Az idősebb életkor, a női nem, a kevés fizikai aktivitás, az alacsony képzettség, a rossz egészségi állapot szintén a D-vitamin hiány kockázatát hordozza. A hiány táplálékkal és D-vitamin készítményekkel pótolható. Számos kiszerelésben áll rendelkezésre a két leggyakoribb forma, a D3-vitamin (cholecalciferol) és a D2-vitamin (ergocalciferol). Bevitelük naponta, hetente, havonta, évente történhet.
LeBlanc és munkatársai összegezték online 2014. november 25.-én az Annals of Internal Medicine-ben számos ország 18 évesnél idősebb, tünetmentes lakosának D-vitamin szűrésére és kezelésére vonatkozó közlemények adatait és megállapításait. A 3652 angol nyelvű közlemény közül 27-et találtak feldolgozásra érdemesnek, ezek közül 11 vizsgálat szerint a D-vitamin kezelés csökkenti a halálozást a placebóhoz (vagy a semmilyen kezeléshez) képest. Öt vizsgálatban a D-vitamin pótlás csökkentette az elesések számát, de a törésekét nem. A vizsgálatok cáfolták a D-vitamin túladagolás kotábban vélt veszélyeit: 24 klinikai vizsgálat közel 5000, 31 és 85 év közötti, napi 400-7000 (vagy heti 8400-54000) IU dózisú D-vitamint szedő lakosában nem igazolódott hiperkalcémia, hiperfoszfatémia, csökkent parathormon-szint sem hiperkalcuria. A D-vitamin preventiv szerepével kapcsolatban még sok a meg nem válaszolt kérdés, számos vizsgálat van folyamatban, például a Vitamin D and Omega-3 (VITAL) vizsgálat a rák és a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében játszott szerepeket kutatja. A D-vitamin-szintek szűrését egyetlen nemzeti egészségügyi szervezet sem ajánlja rutinszerűen, de nem vitatja bizonyos nagy kockázatú betegcsoportok (pl. nagy fokú oszteoporózis kockázattal rendelkezők) szűrésének hasznosságát. Az amerikai endokrin társaság az 50 nmol/l alatti 25-(OH)D értéket (
Az Egyesült Államok Preventive Services Task Force (USPSTF) hatósága most kiadott irányelvei nem javasolják a D-vitamin hiány tüneteit nem mutató betegek rutinszerű D-vitamin-szint szűrését, de hangsúlyozzák, hogy ez csak a rutinszerű szűrésekre vonatkozik, hisz számos helyzetben valóban szükség lehet a vitamin szintjének mérésére.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. Annals of Internal Medicine
3. Annals of Internal Medicine
