A naptej használata D-vitamin hiányt okozhat
A rosszindulatú bőrdaganatok és a bőr leégése ellen alkalmazott naptejek csökkentik a D-vitamin képződésének esélyét, amely D-vitamin hiányhoz vezethet.
Napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő bőrvédelemre, amennyiben napozásról van szó, így széles körökben elterjedt a naptej használata a bő rosszindulatú daganatainak elkerülésére. Egy most megjelent összefoglaló tanulmány mégis arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a naptej használata nem feltétlenül egészséges. A kaliforniai kutatócsoportnak a Journal of the American Osteopathic Association folyóiratban közzétett adatai szerint a naptej használata és egyes krónikuks betegségek (diabetes mellitus, cöliákia) befolyásolhatják a táplálékból származó D-vitamin felszívódását, így D-vitamin hiányt okozhatnak.
A D-vitamin nagyon fontos a csontok megfelelő felépítéséhez és a kalcium felszívódáshoz, valamint az izmok, az idegek és immunrendszer működésének is elengedhetetlen eleme és a gyulladáscsökkentésben is szerepet játszik.
A világon mintegy 1 millió D-vitamin hiányban vagy –elégtelenségben szenvedő egyén él. Ajánlások szerint napi 600-800 nemzetközi egység D-vitaminra van szükségünk naponta, hogy elkerüljük a D-vitamin hiányt, mely 20 ng/ml-es 25-hidroxi-D-vitamin koncentráció alatti értéket jelent. D-vitamin hiányában fennáll a csontsűrűség csökkenésének lehetősége, mely a csonttörések és az csontritkulás kialakulásának esélyét is növeli. A közismerten D-vitaminban gazdag ételek (pl.: zsíros halak, marhamáj, tojássárgája, tej) sajnos igen kis mennyiségben tartalmazzák azt, a legmegfelelőbb D-vitamin forrás a napsütés. A Nap sugarai ugyanis a bőrön áthatolva a D-vitamin előalakját (7-dehidrokoleszterol) aktív D3-má alakítják át. A napsugárzással azonban számos, bőrt érintő rizikófaktorral is szembe kell néznünk, mint például a leégés vagy a bőrrák. Ezek elkerülésére pedig a legkiválóbb mód a naptej használata. A 15-ös vagy annál erősebb faktorú naptejek azonban a D3-vitamin termelést akár 99%-kal is lecsökkenthetik, ezáltal pedig mérlegelnünk kell szervezetünk megfelelő D-vitamin szintézisének lehetővé tétele és a megfelelő bőrvédelem között.
Az UV-B sugárzás mennyisége egyénenként változó és függ a napszaktól, az évszaktól, a földrajzi szélességtől, a viselt ruhától, a naptej használattól, a bőr pigmentáltsági fokától és a kortól. A 37. szélességi foknál magasabb területeken élők a téli időszakban nem részesülnek a megfelelő D-vitamin szintézishez szükséges elegendő UV-B sugárzásban. Ezt az életkor tovább bonyolítja, ugyanis 70 éves kor felett legalább háromszor annyi ideig szükséges ugyanannyi D-vitamin szintéziséhez a napon tartózkodni. A kizárólag anyatejjel táplált csecsemők szintén nagyobb eséllyel lesznek D-vitamin hiányosak. Cikkükben Dr. Pfotenauer és kutatócsoportja azt javasolják, hogy a déli napsütés idején heti kétszer maximum 30 percen át ne használjunk naptejet, így hozzájárulhatunk megfelelő D-vitamin szintünk fenntartásához és ez idő alatt bőrünket viszonylag kevés káros sugárzás éri.
Természetesen a megfelelő D-vitamin szintet D-vitamin pótlással is el lehet érni, mely mellett nem kell a káros sugárzás negatív következményeitől tartanunk. A D-vitamin megfelelő pótlására jelenleg nincsen elfogadott konszenzus, azonban egyes közlemények szerint a legmegfelelőbb a D3-vitamin bevitele, melynek féléletideje is hosszabb a D2-vitaminénál. D-vitamin pótlás megkezdése előtt azonban mindenképpen érdemes kikérnünk kezelőorvosunk véleményét.
Forrás:
