Célkitűzés. Az okkult vérzést kimutató szűrővizsgálat mérsékli a népesség colorectalis rák specifikus halálozási arányát, és az érvényes irányelvek ezt a módszert javasolják az átlagos kockázatú személyek szűrésére. Tanulmányunkban az átlag feletti kockázati jegyek prevalenciáját, valamint a korábbi kolonoszkópia arányát vizsgáltuk az okkult vérzés kimutatását célzó szűrésen megjelentek körében. Módszerek. Adelaide város 50–74 éves korú lakosai közül véletlenszerűen választottuk ki, és kértünk fel egyéneket levélben, okkult vér kimutatására szolgáló szűrésen való részvételre. A jelöltek egészségi állapotát nem ismertük. Minden levélhez kérdőívet mellékeltünk, mellyel az átlag feletti kockázatot jelző tényezők prevalenciáját kívántuk meghatározni. Ez a tünetekre, a családi anamnézisre vagy egyidejűleg fennálló betegségekre, valamint az esetleges korábbi kolonoszkópiára tért ki. Az átlagos kockázatot a US Multisociety Task Force on Colorectal Cancer legfrissebb irányelvei alapján definiáltuk.

A colorectalis rák szűrése elvben ideális feladat, mert a daganat gyakori, kifejlődésének jól meghatározott és észlelhető megelőző állapotai vannak (pl. polypok), és megfelelő időben elkezdett kezeléssel gyógyítható. A költséghatékonysági vizsgálatok feladata annak eldöntése, hogy a szűrővizsgálatokra fordított többletkiadások megtérülnek-e. A colorectalis rák szűréséhez használt vizsgálati eljárások, mint az évenkénti széklet okkult vér vizsgálat (FOBT), az 5 évenként végzett szigmoidoszkópia, az első kettő kombinációja, a kettős kontrasztos vastagbélfeltöltés (DCBE), a kolonoszkópia és még a virtuális kolonoszkópia is bizonyítottan költséghatékony eljárások a szűrés elmaradásához képest. Az eddigi vizsgálatok azonban nem adtak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy egymáshoz viszonyítva melyik szűrési stratégia a leginkább költséghatékony, és melyik menti meg a legtöbb egyént, de igazolták, hogy az átlagos kockázatú egyén 50 éves korában végzett szűrővizsgálata a mai egészségügyi költségvetési rendszerben elfogadható kiadásokkal jár, és az ezután 10 évenként vagy egyszer, 65 éves korban elvégzett kontroll kolonoszkópia vagy az évenkénti FOBT+5 évenként végzett szigmoidoszkópia a lehetséges alternatívák. További modellekben azt is vizsgálták, hogy a colorectalis rák megelőzésében költséghatékony-e az aszpirinnal végzett kemoprofilaxis önmagában, valamint szűrővizsgálatokkal összekapcsolva. A számítások azt mutatták, hogy – a jelenlegi gazdasági lehetőségek mellett – az aszpirin sem önmagában, sem szűrővizsgálathoz kapcsolva nem költséghatékony módszer. A szűrésen való megjelenési fegyelem csökkenésével a 10 évenként vagy a 65 éves korban egyszer végzett kolonoszkópiás szűrés válik a leginkább költséghatékony vizsgálattá. A költséghatékonysági hányadosok ismerete a gyakorló orvos számára lehetőséget ad arra, hogy betege érdekében mérlegelje a különböző szűrési eljárások kockázatát és hasznát, a finanszírozónak pedig segít abban, hogy a mindig kevés költségvetési keretet a lehető legjobban, minél több ember életének megmentésére használja fel. Bevezetés A különböző szűrési gyakorlatok gazdaságossági elemzése előtt szükséges néhány fogalom és meghatározás pontosítása. „Költséghatékonyság” alatt olyan további hasznot értünk, mely megéri a többletköltségeket. Minden vizsgálandó programot az aktuális szakmai gyakorlattal kell összehasonlítani. Az összehasonlítások során az egyes szűrési stratégiák egymáshoz való relatív értékét mérjük. Lehet, hogy a költséghatékonyabb eljárás egyben drágább is, a költséghatékony gyakorlat nem feltétlenül jelent költségmegtakarítást. Az elemzésekben költséghatékonysági hányadost számolunk, mely nem más, mint a többletköltség és a várható élettartam-növekedés hányadosa. A colorectalis rák szűrésénél például a széklet okkult vér (FOBT, fecal occult blood teszt) éves szűrésének költséghatékonysági hányadosa a következő:

A colorectalis rák szűrésének jelentősége megkérdőjelezhetetlen, az viszont nem dőlt még el egyértelműen, hogy melyik a legjobb vizsgálati módszer a betegek számára. A közleményben a szerző elemzi a colorectalis rák kockázatának felmérését és az okkult vérzés kimutatására szolgáló székletvizsgálat, a flexibilis szigmoidoszkópia, a kettős kontrasztos irrigoszkópia és a kolonoszkópia előnyeit és hátrányait. Ismerteti azokat a potenciális szűrővizsgálati módszereket is, amelyek a rendszeresen végzett vastagbélvizsgálatot elfogadhatóbbá tehetik a betegek számára. A colorectalis rák szűrése az utóbbi években sok embert foglalkoztat. A betegség iránti érdeklődést tovább fokozta olyan, jól ismert személyiségek vastagbélrákja, mint Audrey Hepburn, Charles Schulz, Ruth Bader Ginsburg vagy Ronald Reagan. Katie Couric, akinek a kolonoszkópiáját a Today című show-ban egy országos tévéállomás közvetítette, sokak figyelmét hívta fel a betegek előtt nyitva álló szűrési lehetőségekre.1 Epidemiológiai tényezők A statisztikák szerint 2002-ben az Egyesült Államokban vélhetően mintegy 1284900 új rosszindulatú daganatos esetet diagnosztizáltak (nem számítva egyes bőrtumorokat és in situ carcinomákat). Ezen belül a vastagbél- és végbéldaganatok száma 148300-ra (11,5%) tehető. A számítások szerint 2002-ben 555000 beteg hunyt el rosszindulatú daganat következtében, s a halálozáson belül a vastag- és végbélrák 10%-ot képviselt. A colorectalis rosszindulatú daganatok az USA-ban mind a férfiak, mind a nők között a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganatnak számítanak; számuk nem sokkal marad el a nők emlő- és tüdőrákjának, illetve a férfiak prosztata- és tüdőrákjának esetszáma mögött. A daganatos halálesetek számát tekintve