Azoknál a betegeknél, akiknek életközepi glükózszintje a diabeteses tar­tományba emelkedett, nagyobb kardiovaszkuláris kockázat állt fenn, mint azoknál, akiknél stabil maradt, vagy az emelkedés nem érte el a cukorbe­tegségre jellemző küszöbértéket.

Diab Care, 2019.

Egy új vizsgálat szerint a mesterséges édesítőszerekkel készült italok fogyasztása nőknél emeli az ischaemiás stroke, a koronária megbetegedések és a bármely okból történő halálozás kockázatát.

Az elsősorban az élelmiszer-adalékanyagok kiterjedt alkalmazása miatt jelentősen megnőtt foszforbevitel nemcsak a vesebetegeknek káros, hanem az egészséges populációban is növeli a szív-ér rendszeri betegségek és a cu­korbetegség kockázatát. A legkönnyebben megvalósítható és legolcsóbb foszforbevitelt csökkentő eljárás az állati fehérjék, elsősorban a húsok, hentesáruk, tejtermékek fogyasztásának csökkentése. A legnagyobb ered­ményt az élelmiszer-adalékokat tartalmazó ételek – vagyis a feldolgozott, félkész és gyorsételek – mellőzésével, a helyben termő, friss alapanyagokból otthon elkészített ételek előtérbe állításával tudjuk elérni.

A stroke a második leggyakoribb halálok, és a harmadik helyen áll a rokkantság okainak sorában. A stroke-incidencia 60−80%-ban a klinikai kockázati tényezőkre vezethető vissza, mint amilyen például az idős kor, a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a nem megfelelő táplálkozás, a fizikai inaktivitás vagy a pitvarfibrilláció.

Nem új felfedezés, hogy a szív- és érrendszeri betegségek (CVD, cardiovascular disease) számos halálesetért tehetők felelőssé a fiatal nők körében, ahol az összes halálok 22,9%-át teszik ki. (1) Ennek ellenére csak minden ötödik nő tartja úgy, hogy a szívbetegség jelenti számára a legnagyobb kockázatot. Ez ellentmond az American Heart Association (AHA) „Go Red for Women” (Öltözz pirosba a nőkért!) elnevezésű kampánya adatainak, melyek 12 éve közszájon forognak. (2) A bőséges szakirodalmon belül egyre nagyobb hírértékkel bír ugyanakkor, hogy a női szervezet terhességre adott válasza alapján előre jelezhető a keringési rendszer későbbi állapota. (3−6)

A COPD világszerte a harmadik leggyakoribb halálok, kórfejlődése hosszú, oki terápia nincs, a fenntartó, tüneti kezelés drága. A COPD nem az időskor betegsége, hanem a terhesség alatt kezdődő, a tüdő gátolt fejlődésével folytatódó, külső károsító tényezők hatására kialakuló légúti funkciózavar és tüdőparenchima-pusztulás. 

Már korábban bizonyították, hogy a cukrozott üdítők fogyasztása növeli a kardiovaszkuláris-  és az anyagcserebetegségek kockázatát, a mostani vizsgálatban pedig azt találták, hogy zsírmájt okozhatnak. 

Újabb vizsgálatok ismét igazolták, hogy az egészségtudatos életvitel csökkenteni képes a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát és az ebből eredő halálozást.

A dohányzás abbahagyásának a kardiovaszkuláris események kockázatára gyakorolt kedvező hatását a leszokást gyakorta követő hízás alig befolyásolja, közölte egy svájci kutatócsoport.

Európában és Észak-Amerikában 2011-ben 747 háziorvos körében online szisztematikus felmérést végeztek a familiáris hiperkoleszterinémiával (FH) kapcsolatban. A németországi adatok az orvosok széles körű ismeretei mellett az ellátás hiányosságaira is utalnak. Az FH genetikai hátterét, klinikai képét, diagnózisának és kezelésének irányelveit a felmérés tükrében bemutató közlemény a korai felismerésnek és a hozzátartozók szűrésének fontosságát emeli ki.