A COVID időszak után, 2022-től világszerte jelentős mértékben nőtt a tu­berkulózissal diagnosztizált és kezelt betegek száma. Ez alól Magyaror­szág sem kivétel, de ennek ellenére is, Magyarország megnyugtató jár­ványügyi mutatókkal rendelkezik. Azonban az utóbbi 3-4 év tanulsága az, hogy a szakmai éberség nem csökkenhet egyetlen fertőző betegség esetén sem. Ez folyamatos monitorizálást, adatfeldolgozást igényel, odafigyelést a tbc megbetegedés kialakulása szempontjából magas kockázati csoport­ba tartozókra, a gyors molekuláris vizsgálatok széleskörű alkalmazására, az antituberkulotikus gyógyszerek biztosítására, a betegségről történő tájékoztatásra.

A GlaxoSmithKline új vizsgálati hatóanyaga egy kis elemszámú fázis II. vizsgálatban jó eredményeket mutatott tuberkulózis kezelésében.

Német tüdőgyógyászok javasolják az ukrán menekültek Tbc szűrését, tekintve, hogy míg Németországban évente 100 ezer lakosonként átlagosan 5 tuberculosisos TB-s esetet lehet kimutatni, addig Ukrajnában 73-mat.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a tuberkulózis kezelésére szolgáló Pretomanid FGK tablettát.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) prioritásai között a klímaváltozás és egy lehetséges újabb influenza pán démia mögött a harmadik helyen az antibiotikummal szemben rezisztens baktériumok okozta fertőzések állnak. Az Orvostovábbképző Szemle jelen számában megjelenő négy német közlemény és a kiváló hazai szerzők kommentárjai részletesen foglalkoznak a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések jelentőségével. Bár a középpontba a kórházi kezelésben részesülő betegek fertőzéseit állítják, napjainkban már nemcsak a kórházakban, de az alapellátásban is szembe kell nézni a rezisztens baktériumok terjedésével. Nem térhet ki a szimpózium a multidrugrezisztens tuberkulózisra és gonorrhoeára.

Magyarországon a tuberkulózis mint népegészségügyi probléma meg­szűnt, azonban a betegség még nem tűnt el, fontos a korai diagnózis, a korai rezisztencia és a megfelelő kezelés. 

A fertőző betegségek okozta járványok a korábbi évszázadokban a morbiditás és mortalitás legfőbb okai voltak. A középkori Angliában 30 év volt a születéskor várható élettartam, ez ma Magyarországon megközelíti a 80 évet. A 19. századtól bekövetkezett drámai javulás kezdetben a higiénés rendszabályoknak, majd a védőoltásoknak, a 20. század közepétől pedig az antibiotikumoknak köszönhető. A 20. század végétől azonban ez a kedvező trend megfordulni, vagy legalábbis megtorpanni látszik. Új, valamint korábban már leküzdöttnek hitt fertőző betegségek jelentek meg Európában, amelyek kórokozói ellenállók a rendelkezésre álló és korábban hatásosnak bizonyult antibiotikumokkal szemben.
Eur Respir J, 2012. december

A tuberkulózis ma is az egyik legfontosabb fertőző betegség világszerte és növekszik a gyógyszerrezisztens tuberkulózisok száma is. A multirezisztens M. tuberculosis okozta fertőzések a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel nehezen és drágán kezelhetők. Az interferon-g-tesztek specifikusabbá tették a látens M. tuberculosis fertőzés diagnózisát, de nem segítik az aktív tuberkulózis igazolását.

Új gyógyszerekkel bővülhet a számos fejlődő országban járványszerűen terjedő multirezisztens tuberkulózis ellen bevethető eszköztár. A japán fejlesztésű delamanid II.b fázisú klinikai vizsgálatban, más gyógyszerekkel együtt adva jelentősen javította az MDR tuberkulózis konverziós arányát.

A WHO jelentése alapján az MDR esetek becsült száma 2010-ben 650 000 volt, ebből 2008-as véglegesített adatok alapján az újonnan jelentett esetek száma 440 000. Magyarországon a tuberkulózis járványügyi helyzete biztonságos, de az MDR tbc-s esetek követése és kezelése továbbra is szakmai kihívást jelent a gyógyszeres kezelés hosszú időtartama, a gyógyszer mellékhatások összeadódása és a kooperációs gondok miatt, amint azt a bemutatott eset is szemlélteti.