Delamaniddal könnyebb leküzdeni a multirezisztens tuberkulózist
Új gyógyszerekkel bővülhet a számos fejlődő országban járványszerűen terjedő multirezisztens tuberkulózis ellen bevethető eszköztár. A japán fejlesztésű delamanid II.b fázisú klinikai vizsgálatban, más gyógyszerekkel együtt adva jelentősen javította az MDR tuberkulózis konverziós arányát.
Közel 500 fős nemzetközi klinikai vizsgálatról közöl beszámolót a New England Journal of Medicine 2012. június 7-ei számában, melynek tárgya a fejlesztés korábbi szakaszaiban OPC67683 jelzéssel ellátott antituberkulotikum, a delamanid. A nitro-dihidro-imidazooxazol-származék a mikobaktériumok mikolsavszintézisét gátolja, és mind in vitro, mind in vivo hatásosnak bizonyult a Mycobacterium tuberculosis gyógyszerrezisztens törzseivel szemben. Gyártója a japán Otsuka Pharmaceuticals.
A kettős vak, véletlen besorolásos, placebokontrollos vizsgálatban 9 ország (Dél-Korea, Egyiptom, Észtország, Fülöp-szigetek, Japán, Kína, Lettország, Peru, USA) 17 központja vett részt. Összesen 481, multridrogrezisztens (MDR) tüdőtuberkulózisban szenvedő beteg (átlagéletkor: 35 év) a WHO irányelveinek megfelelő háttérkezelés mellett naponta kétszer 100 mg vagy kétszer 200 mg delamanidot (161, ill. 160 beteg), vagy placebót (160 beteg) kapott 2 hónapig. A kezdeti pozitív köpettenyésztés kritériumainak 402-en feleltek meg. HIV-fertőzöttek csak négyen voltak a betegek között. A kezelés kórházi osztályon történt, ahol hetenként végeztek köpettenyésztést, a konverziót legalább öt egymást követő negatív tenyésztés alapján mondták ki. A betegek több mint 90%-a részesült már korábban is antituberkulotikus kezelésben (ebből 50% csak első vonalbeli szerekkel).
A napi 200 mg, ill. napi 400 mg delamanidot szedő csoportban 45,4%, ill. 41,9% volt a köpettenyésztéssel meghatározott konverziós arány 2 hónap után, szemben a placebocsoportban talált 29,6%-kal (p=0,008, ill. p=0,04). A konverzióhoz szükséges kezelési idő is rövidebb volt a delamaniddal kezelt csoportokban (az esetek 24%-ában, ill. 23%-ában, vs. 13%-ában állapítottak meg konverziót már 5 hét után). Hasonló eredményeket kaptak akkor is, ha a tenyésztést nem folyékony, hanem szilárd táptalajon végezték. Az előforduló mellékhatások általában enyhék vagy mérsékelten súlyosak voltak. Az EKG szignifikánsan gyakrabban jelezte a QT-szakasz megnyúlását a delamaniddal kezelt csoportokban, mint a placebót szedő betegek között (10%, ill. 13% vs. 4%), de ez klinikai tünetekben (pl. aritmiában) nem nyilvánult meg. A hepatotoxicitásban nem volt értékelhető különbség a három terápiás csoport között.
Dr. Maria T. Gler, a cikk első szerzője arra figyelmeztet, hogy további adatokat kell gyűjteni a delamanid és a többi antituberkulotikum kombinált alkalmazásának lehetőségeiről és az MDR tuberkulózis leküzdésére legalkalmasabb új kombinációs protokollokról. A gyártó honlapja a Tartui Egyetemi Kórház tbc-specialistáját, Dr. Manfred Danilovitsot szólaltatja meg, aki szerint a jelenlegi antituberkulotikus terápiás protokollok hosszadalmasak, nehézkesek, sokszor csak részlegesen eredményesek, és az a megfigyelés, hogy a WHO-ajánlás szerinti háttérkezelés mellé adott delamanid gyorsítja a konverziót, járványügyi szempontból is biztató. A gyógyszer már folyamatban levő III. fázisú vizsgálatába olyan betegeket is bevontak, akik HIV-fertőzésük miatt párhuzamos antituberkulotikus és antiretrovirális kezelésre szorulnak.
Az Antimicrobial Agents and Chemotherapy szintén júniusi számában adott hírt arról az előzetes (pilot) dél-afrikai vizsgálatról, amelyben a TMC207 jelű, újabban bedaquilinnak elnevezett diarilkinolin-származék (Johnson & Johnson) hatását vizsgálták placebóval szemben 47, MDR tüdőtuberkulózisban szenvedő betegen, akik a kétéves követés első 8 hetében szedték a vizsgálati készítményt. A bedaquilin 24 hét alatt szignifikánsan csökkentette a konverzióhoz szükséges időt (relatív hazárd: 2,3, p=0,031). A mellékhatások közül egyedül a hányinger mutatott összefüggést a bedaquilin szedésével (gyakorisága: 26%).
Epidemiológiai adatok sokasága bizonyítja, hogy a multirezisztens tuberkulózis súlyos közegészségügyi problémát jelent, különösen a fejlődő országokban. Becslések szerint világszerte az új MDR esetek száma évi 440 000-re, az MDR tuberkulózis halálozása évi 150 000-re tehető. A New England Journal of Medicine idézett számában egy másik közlemény éppen az MDR tuberkulózis járvány méreteit taglalja: a szerzők Kínában, közel 4000 fős mintán az új tuberkulózis esetek 5,7%-át, illetve a már korábban is kezelt esetek 25,6%-át találták multirezisztensnek!
