A gyors reagálású rendszer (rapid response system, RRS) a korszerű kórházi fekvőbeteg-ellátás integrált része a világ számos országában. Fő célja a kór­házi halálozás csökkentése. Működésének elve, hogy a vitális funkciók rend­szeres mérése esélyt teremt a betegek váratlan állapotrosszabbodásának időben történő felismerésére, az ekkor aktiválható gyors reagálású, akut betegellátásban képzett team azonnali intervenciója pedig életet ment­het. Több évtizedes klinikai kutatás bizonyítja, hogy az RRS a biztonságos fekvőbeteg-ellátás megkérdőjelezhetetlen eszköze.

Egy új tanulmány szerint a mérsékelt és erőteljes fizikai aktivitásra vonatkozó jelenlegi iránymutatásnál nagyobb mértékű testmozgás évekkel hosszabbíthatja meg az életet.

Egy 117.000 egészségügyi dolgozó bevonásával végzett megfigyeléses vizsgálat eredményei szerint a magasabb növényi zsiradéktartalmú táplálék fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát.

Bár a pikkelysömört nem tekintik a COVID-19 szempontjából kockázati tényezőnek, de mivel gyakran társul elhízással, ezért az ilyen betegekben a fertőzés nagyobb valószínűséggel válhat súlyossá.

A terhességi diabetesen átesett asszonyoknál a mérsékelt alkohol-bevitel csökkenti a későbbi 2-típusú diabetes kialakulásának kockázatát

A flavonoidokban (eper, narancs, zöldpaprika, alma, stb.) gazdag táplálék -egy új kutatás szerint - csökkenheti az életkorral járó kognitív hanyatlás kockázatát.

Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a járvány első évének tapasz­talataiból, elsősorban a járvány első hullámában leginkább sújtott orszá­gokban (Kína egyes tartományai, Olaszország, Spanyolország, USA, Nagy- Britannia) lezajlott kutatások eredményei, egyéb friss kutatási eredmények, valamint egyes könnyen elérhető statisztikák alapján.

Egy prospektív vizsgálat szerint nagyobb az esély nyelőcső- és gyomorrák kialakulására azoknál a személyeknél, akiknek kórelőzményében fogágybetegség szerepel.

Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idő­sebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.

A daganatos betegek táplálkozásáról, vitaminpótlásáról nagyon sok álhír kering. Napjainkban a szélsőséges diéták korát éljük, amelyben a betegek számos kérdéssel fordulnak a gyakorló orvos felé, így célszerű eligazodni a szakmai ajánlásokban. A D₃-vitaminról – mely nem vitamin, hanem egy hormonelőanyag – beigazolódott, hogy alacsony szintje esetén (30 ng/ml alatt) számos krónikus betegség mellett a malignus betegségek egy részé­nél is fokozott rizikótényezőt jelent. Ennek megfelelően akapvető lenne a colorectalis daganatok és az emlődaganatok esetében a D₃-vitamin-szint mérése, és a hypovitaminosis megszüntetése, prevenciós céllal is.