Psoriasis és elhízás

A pikkelysömör többféle formában jelentkező krónikus gyulladásos bőrbetegség. Különböző megjelenési formái eltérő genetikai hajlamosító tényezők következtében alakulnak ki. A pikkelysömörös betegek nagy része (20–30%) ízületi érintettségben (arthritis psoriatica) szenved, amely elsősorban a distalis végtagokat érinti, de a nagyobb ízületeket is megtámadja.

A plakk típusú pikkelysömör, a betegség leggyakoribb változata az esetek 85%-ában fordul elő, és általában tompa-vörös, lassan növekvő, erythemás, éles határú, vaskos pikkelyekkel fedett plakkok formájában nyilvánul meg, különösen a könyök és a térd extensor felületein valamint a fejbőrön. Az „inverz” psoriasis esetében a plakkok a hajlatokban alakulnak ki. A pikkelysömör kevésbé gyakori altípusai közé tartozik a pustulosus psoriasis, amikor az egész testen, esetleg csak a tenyéren és a talpon (palmoplantaris psoriasis), vagy akár csak 1-1 ujjon alakulnak ki steril pustulák és az egész testre kiterjedő, nagyfokú gyulladással járó forma az ún. erythrodermiás psoriasis.

A COVID-19 világjárvány jelenlegi kontextusában érdemes kiemelni, hogy annak ellenére, hogy az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) továbbra sem sorolja fel a psoriasisos vagy más autoimmun betegségben szenvedőket a COVID-19 szempontjából magas kockázatnak kitett személyek közé, sok pikkelysömörben szenvedő betegnek vannak társbetegségei, például elhízott vagy cukorbeteg, ami miatt nagyobb kockázata van annak, hogy SARS-CoV-2 fertőzés esetén súlyosan megbetegedjenek vagy akár meg is haljanak.

A pikkelysömör és az elhízás közötti szoros kapcsolat egyre nyilvánvalóbbá válik a mindennapi klinikai gyakorlatukban. A tudományos bizonyítékok egyértelműen igazolják az elhízás és a pikkelysömör közötti kétirányú kapcsolatot: az elhízás és a túlsúly a pikkelysömör gyakoribb előfordulásával jár, és a pikkelysömörben szenvedők hajlamosabbak a súlygyarapodásra.

A psoriasis kialakulásában a hajlamosító a genetikai tényezők mellett az immunrendszer kórosan megnövekedett aktivitása játssza a döntő szerepet. A túlsúlyos vagy elhízott egyének zsírsejtjei ( a kóros immunreakció során a bőrt infiltráló immunsejtekhez hasonlóan) gyulladásos citokineket bocsátanak ki, amelyek szerepet játszanak a pikkelysömör tüneteinek kialakulásában és rosszabbodásában. A citokinek hatására ugyanis a bőrbe további gyulladásos sejtek érkeznek, és a keratinociták is fokozottan osztódva pikkelyes hámlást eredményeznek.

A pikkelysömör előfordulása a felnőttek körében az 1970-es és 2000-es évek között csaknem megkétszereződött, és mivel a genetikai alap nem változott jelentősen, feltételezséek szereint elsősorban a környezeti tényezők – beleértve az életmódot és az étrendet is –játszhattak szerepet prevalencia növekedésében. Az iparosodott országok lakosai gyakran nagy mennyiségben fogyasztanak magas szénhidráttartalmú ételeket és italokat, ami elhízáshoz és metabolikus szindrómához vezet.

Egy 35.000 résztvevő bevonásával készült nagy norvég vizsgálatban azt tapasztalták, hogy a metabolikus szindróma szoros összefüggést mutat a pikkelysömör kialakulásának fokozott kockázatával. Ezt az összefüggést azóta számos más vizsgálat is igazolta, a pikkelysömörrel, elhízással és a zsírsavakkal foglalkozó tanulmányok elemzése pedig azt, hogy az elhízásnak központi szerepe van ezekben a folyamatokban.

Nehéz eldönteni, hogy mi van előbb: a psoriasis vagy az elhízás. A társadalmi elszigeteltség, a rossz étkezési szokások, a depresszió, a fokozott alkoholfogyasztás és a pikkelysömörben szenvedő betegek csökkent fizikai aktivitása részben magyarázatot adhat arra, hogy a pikkelysömör hogyan vezethet elhízáshoz. Epidemiológiai vizsgálatok azonban erős bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az elhízás hajlamosítja a betegeket a pikkelysömörre, és felerősíti a pikkelysömör gyulladását. Setty és munkatársai 78.626 nő (akik közül 892-en szenvedtek psoriasisban) vizsgálatakor azt találták, hogy  az elhízás és a súlygyarapodás a pikkelysömör kialakulásának kockázati tényezője. A 35-ös vagy magasabb testtömeg-indexű (BMI) betegeknél a pikkelysömör kialakulásának relatív kockázata 2,69-rel nagyobb volt, mint a sovány betegeknél. Egy 2017-es prospektív tanulmány pedig azt mutatta, hogy az elhízás és a magas hasi zsírtömeg megkétszerezte a pikkelysömör kockázatát. Ezek a tanulmányok arra utalnak, hogy a súlygyarapodás megelőzése, a normál testsúly fenntartásának elősegítése és a testsúlycsökkenés mellett kisebb a pikkelysömör előfordulási gyakorisága. Egy 2018-as összefoglaló tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a fogyás pozitív hatással van a pikkelysömör súlyosságára.

A pikkelysömör vagy bármely krónikus betegség kezelése során többtényezős és személyre szabott megközelítést kell alkalmazni. A psoriasisos betegeinknek tanácsoljuk, hogy fogyjanak, végezzenek testmozgást és gondosan kezeltessék társbetegségeiket. A fogyás csökkenti a krónikus gyulladást; ezért a fogyás csökkentheti a beteg pikkelysömörének súlyosságát, valamint a bőr érintettségét, sőt javíthatja a pikkelysömör kezelésére használt gyógyszerek hatékonyságát. Az egészséges testsúly elérése és megtartása mindenki számára előnyös, de különösen azoknak, akik krónikus gyulladásos betegségben, például pikkelysömörben szenvednek.

A jelenlegi globális trendek az összes krónikus betegség (pl. elhízás, rák, szívbetegségek és cukorbetegség) növekvő előfordulását mutatják, és ezek mind a fejlett, mind a fejlődő országokban növelik a halálozást; ezért minden olyan intézkedés, amely segíthet e krónikus betegségek leküzdésében, pozitív hatással lesz az egész világon.

Forrás:

Setty A R et al: Obesity, waist circumference, weight change, and the risk of psoriasis in women: Nurses' Health Study II Arch Intern Med. 2007 Aug 13-27;167(15):1670-5. doi: 10.1001/archinte.167.15.1670.

Snekvik I et al: Obesity, Waist Circumference, Weight Change, and Risk of Incident Psoriasis: Prospective Data from the HUNT Study J Invest Dermatol. 2017 Dec;137(12):2484-2490. doi: 10.1016/j.jid.2017.07.822.

Snekviki D, et al: Metabolic syndrome and risk of incident psoriasis:prospective data from the HUNT Study, Norway* British Journal of Dermatology 2019 180, pp94-99 DOI 10.1111/bjd.16885

Alotaibi H A: Effects of Weight Loss on Psoriasis: A Review of Clinical Trials Cureus 2018 Oct 24;10(10):e3491. doi: 10.7759/cureus.3491.