Mi újság az arthritis psoriatica kezelésében?
Az arthritis psoriatica kezelése hagyományosan nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, betegségmódosító szerekkel és biológiai terápiával történik, ám az utóbb időben több gyógyszert is engedélyeztek a betegség kezelésére.
A psoriasist vagy pikkelysömört az esetek csaknem egyharmadában kíséri ízületi gyulladás, azaz arthritis psoriatica (AP). Ilyen esetekben a kezelés célja a gyulladást kísérő fájdalom és duzzanat enyhítése, az ízület működésének javítása, valamint a tartós és progresszív ízületi károsodás megelőzésére.
Az AP kezelésében hagyományosan alkalmazott szerek a nem szteroid gyulladáscsökkentők, ám az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA, Food and Drug Administration) az utóbbi időben több gyógyszert is engedélyezett ezzel a javallattal.
Tofacitinib
A Janus-kináz- (JAK) inhibitor tofacitinib 2017-ben kapta meg a FDA engedélyét az AP kezelésére. A JAK-inhibitorok olyan kis molekulájú hatóanyagok, melyek szájon át adagolhatók. A JAK-inhibitorok a JAK enzimek aktivitásának blokkolásával fejtik ki hatásukat, ezzel csökkentve szerepüket gyulladásos citokinek termelésében. Egyes adatok szerint a tofacitinib más biológiai terápiákkal megegyező hatékonysággal lehet alkalmazható az AP azon eseteiben, melyek nem reagálnak megfelelően betegségmódosító gyógyszerek (DMARD) adására.
Golimumab
A FDA ugyancsak 2017-ben engedélyezte egy új tumornekrózisfaktor-alfa- (TNF-alfa) inhibitor, a golimumab alkalmazását, melynek kedvező hatása a gyulladás kialakulásában fontos szerepet játszó TNF gátlásán alapul. Egy 2020-ban nyilvánosságra hozott vizsgálatban a golimumab hatását elemezték az AP első, második és harmadik vonalbeli biológiai terápiájaként alkalmazva. A kezelés minden résztvevő esetében hatásosnak bizonyult, különösen első vonalbeli kezelésként, ahol 24 hónap elteltével a betegek 76,4%-ánál sikerült remissziót elérni.
Guselkumab
A FDA által az AP kezelésére engedélyezett szerek palettája 2020-ban egy új interleukingátlóval, a guselkumabbal bővült. A guselkumab specifikusan az AP-hez társuló gyulladásos folyamatban elsődlegesen szerepet játszó citokint, az interleukin-23-at (IL-23) célozza meg. Egy 2021-ben elvégzett áttekintés és metaanalízis a guselkumab hatásosságát hasonlította össze más interleukingátlókkal, illetve TNF-inhibitorokkal. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a guselkumab hatásossága nem marad el más kezelési módok mögött, ugyanakkor a bőrtünetek javításában jobb eredmények érhetők el vele, mint számos más szerektől.
Egy másik kutatás szerint a guselkumab alkalmazása különösen előnyös lehet sacroileitis eseteiben.
Abatacept
A T-sejt-inhibitor abatacept 2017-ben kapta meg a FDA engedélyét, melynek hatása azon alapul, hogy a T-sejtek fontos szerepet játszanak a gyulladás létrejöttében és fenntartásában, és az abatacept ezeknek a sejteknek a működését gátolják. Klinikai vizsgálatok adatai alapján állítható, hogy az abatacept hatásosan alkalmazható az AP eseteiben, ugyanakkor kevésbé hatásosnak mutatkozott azoknál a betegeknél, akiknél közepesen súlyos vagy súlyos bőrtünetek álltak fenn.
Klinikai vizsgálatokban tesztelt hatóanyagok
Klinikai vizsgálatok keretében több szer is áll jelenleg tesztelés alatt az AP kezelésében, melyek legnagyobb részében a kipróbálás fázis III-ig jutott. Ilyen többek között a bimekizumab, a netakimab, az upadacitinib, a deucravacitinib, a brodalumab vagy a tildrakizumab.