A Sleep c. folyóiratban online most megjelent amerikai közlemény szerint a rossz minőségű alváshoz a krónikus obstruktív pulmonális betegség (COPD) életveszélyes fellángolásának megemelkedett kockázata társul.

Egy új vizsgálat szerint az irányított fényterápia javíthatja az Alzheimer-kórban (AD-ben) szenvedő betegek depressziós és agitációs tüneteit és a betegséggel összefüggő demenciát.

A sürgető vizelés és a gyakori éjszakai vizelés, valamint incontinencia kezelése antimuscarin típusú gyógyszerrel.

Az alvászavar az egyik legtöbb problémát okozó panasz a Parkinson-betegség sokszínű nem motoros tünetei közül. Akár a betegek 96%-ában előfordulhat és a betegséget okozó degeneratív folyamat velejárójának tekinthető. Az alvászavarok részben a dopaminreszponzív motoros deficit következményének tarthatók, nagymértékben azonban olyan speciális eltérések állnak a háttérben, amelyeknek a hagyományos terápiára való reagálása egyelőre nem ismert. Az utóbbi évtizedben a poliszomnográfia (PSG) elfogadott eljárás lett az alvás szerkezetének tanulmányozásában és a Parkinson-betegségben előforduló alváshomeosztázis fogalmának meghatározásában. A PSG hozzájárul az alvásmintázat és a gyógyszeres kezelés közötti kapcsolat vizsgálatához is. 

Az Alzheimer-kór (AD, Alzheimer disease) amiloid kaszkád hipotézise szerint a betegséget a béta-amiloid (Aβ) fehérje lerakódása váltja ki, elsősorban is ennek Aβ42 izotípusa. A lerakódás oka ismeretlen, azonban úgy vélik, hogy az Aβ termelődésének és lebomlásának egyensúlyzavarát tükrözi.

Célkitűzés
A fáradtságérzés a rákbetegek által tapasztalt egyik leggyakoribb tünet. Vizsgálatunk célja annak felmérése, milyen eredményességgel alkalmazható a tartós hatású metil-fenidat a rosszindulatú daganatokhoz társuló kimerültségérzés kezelésében, illetve felmérje a terápia toxicitását.

Betegek és módszerek
A felnőtt rákbetegek véletlen besorolás alapján, kettős vak elrendezésben metil-fenidatot(napi céldózis: 54 mg) vagy placebót kaptak 4 héten keresztül. A kimenetel elsődleges vizsgálatára a Brief Fatigue Inventory eszközt használtuk, míg a másodlagos kimeneteli mérések céljára az alábbi eszközöket választottuk: Symptom Experience Diary (SED; tünetinapló), Short Form-36 (SF-36) Vitality Subscale (vitalitás alskála 36 tételes rövid verziója), lineáris analóg önértékelés, Pittsburgh Sleep Quality Index (alvásminőségi index) és SubjectGlobal Impression of Change (változások szubjektív globális értékelése).

Eredmények
Összesen 148 beteg vett részt a vizsgálatban. A szérumkoncentráció-idő görbe alatti terület elemzése alapján nem bizonyított, hogy ebben a betegcsoportban a metil-fenidat eredményesebb lenne a placebónál az elsődleges végpont – a rákbetegséget kísérő fáradtságérzés– javításában (p = 0,35). Ugyancsak negatív eredményt adott a másodlagos végpontok összehasonlítása is, ezen belül az életminőséget jelző változók és a rákbetegséghez járuló kimerültségérzés klinikailag szignifikáns változása a kiindulási értékhez képest. Az alcsoportelemzés azonban azt jelezte, hogy a nagyobb fokú fáradtságérzésről beszámoló és/vagy előrehaladottabb betegségben szenvedő betegeknél a metil-fenidat mégis némi javulást hoz (pl. III–IV. stádiumú betegségben a szokványos fáradtság mértéke a metilfenidat-csoportban 19,7, a placebocsoportban 2,1; p = 0,02). A betegek beszámolói alapján meghatározott toxicitás (SED, self-reported toxicity) tekintetében szignifikáns különbség mutatkozott oly módon, hogy metil-fenidat alkalmazása mellett nagyobb arányban jelentkezett idegesség és étvágytalanság.

Következtetések
A mostani eredmények alapján nem tekinthető bizonyítottnak az előzetes hipotézis, miszerint a kiválasztott tartós hatású metil-fenidat-készítmény enyhítené a rákbetegséghez társuló fáradtságérzést.