Jótékony fénykezelés Alzheimer-kórban
Egy új vizsgálat szerint az irányított fényterápia javíthatja az Alzheimer-kórban (AD-ben) szenvedő betegek depressziós és agitációs tüneteit és a betegséggel összefüggő demenciát.
Alzheimer-kórban (AD) és társult demenciában gyakoriak a masszív alvászavarok. A demenciában szenvedő betegek gyakran napközben is álmosak és szundikálnak, így alig nem képesek órákon át tartó, megszakítás nélküli, egészséges és pihentető alvásra. Ezek az alvászavarok gyakran oda vezetnek, hogy az AD-s egyének elkóborolnak otthonról, vagy az őket ápoló intézményekből, hisz nehezen lehet felügyelni az olyan betegekre, akik mindössze 2-3 órát alszanak éjjel, és ezért szinte folyamatos megfigyelést igényelnek. „Ez nagyon nagy stresszt jelent az betegeket gondozóknak és ápolóknak”.
A demencia és alvászavar mellett igen gyakori tünet a depresszió és az agitáció. Az agitáció okozta dühkitörések miatt sokszor előfordul, hogy az otthon gondozott beteget egy ápolásra alkalmas intézetbe kell szállítani. Már korábban is felvetődött, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek alvászavarait is a cirkadián (napszakos) ritmus megszakadása okozza. Mivel az otthonukban ápolt és még inkább az ápolásra szakosodott intézetekben gondozott betegek viszonylag kevés időt töltenek a szabadban, kevés különbség van az őket nappal és éjszaka körülvevő megvilágítás intenzitásában. Az ilyen erőteljes megvilágítási különbségek nélkül pedig az agy számára nem biztosított a megfelelő nappali és éjszkai megvilágításbeli különbség. Dr. Mariana G. Figueiro (Rensselaer Polytechnic Institutes, Troy, New York) és munkatársai épp ezért úgy gondolták, hogy a nappali fény biztosításával szabályozható a betegek alvás/ébrenlét ciklusa is. Tették ezt annak ellenére, hogy egy friss Cochrane összefoglaló szerint nincs bizonyíték arra, hogy a fénykezelés segítene az Alzheimeres betegek alvászavarán vagy viselkedésén. De a Cochrane összefoglalóban szereplő számos tanulmányban nem írták le pontosan a betegek aktuális fénykezelésének paramétereit.
A szerzők Journal of Clinical Sleep Medicine folyóiratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a napközben alkalmazott erősebb fény javít-e az Alzheimeres betegek alvásminőségén, illetve bármely egyéb tünetén. A vizsgálatot New York, illetve Vermont állam 8 ápoló-osztályán gondozott 46 beteg bevonásával végezték. A résztvevő betegek 4 héten keresztül vagy erős megvilágításnak (erős circadian stimulusnak), vagy gyengébb fényerősségű megvilágításnak (alacsony circadian stimulus) lettek kitéve a nappali órákban. Négy hét elteltével a betegek környezetében az ellenkező erősségű megvilágítást alkalmazták. A speciális fényeket padlólámpákkal, vagy óriás-képernyős televízióhoz hasonló táblákkal biztosították azokban a helyiségekben, ahol a beteg a legtöbbet tartózkodott. A betegek kicsiny, nyakban hordható fénymérőket viseltek. Az éjszakás ápolók a résztvevők segítségével az alvás minőségére, a depresszióra és az agitációs tünetekre vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki. Az eredmények szerint az erős fénynek kitett beteg alvásminősége szignifikánsan javult, és csökkent a depressziójuk és agitációjuk mértéke. A Pittsburgh Sleep Quality Index )(az alvás minőségét méri, az 5 fölötti pontérték már alvászavarra utal, az ennél magasabb értékek pedig egyre rosszabb alvás-minőséget jelentenek) szerint az alvásminőségét jelző pontérték kiinduláskor átlagosan 10,3, az aktív beavatkozás után 6,67 volt (P<0,001). A depresszió mértéke szintén jelentősen változott: az átlagos Cornell Scale Depression in Dementia értéke 10,3 volt a kezelés előtt és 7,05 volt a kezelés után (P=0,04). Az agitációt mérő szám (Cohen-Mansfield Agitation Inventory) átlaga kiinduláskor 42,65 volt, mely 37,14-re süllyedt, ami javulás, de nem szignifikáns. Az alvás minősége, a depresszió és az agitáció összességében szignifikánsan javult az aktív beavatkozásnak köszönhetően (P<0,001, P<0,05 és P= 0,02).
A vizsgálatot vezető Dr. Figueiro azt javasolja, hogy minden AD-s beteg részesüljön a nappali órákban sok természetes megvilágításban és töltsön sok időt a szabadban. Dr. Keith Fargo (Alzheimer’s Association tudományos igazgató) szerint a vizsgálat kivitelezése kiváló, az eredmények impresszívek: fontos, hogy nem csak a betegek alvásminősége javult, hanem a depressziójuk és agitációjuk is csökkent. Manapság súlyos esetekben az antipszichotikus szereket használjuk, melyek viszont nem veszélytelenek, fokozzák a halálozás kockázatát, ezért csak végső esetben javasoltak.
Források:
