A kortikoszteroidok ismert gyulladáscsökkentő hatásuk révén számos betegség esetén játszanak fontos stratégiai szerepet azok kezelésében, azon­ban hosszan tartó használatuk jelentős mellékhatásokat okozhat. Jelen cikk a szteroidkezelés mellett előforduló infekciókra való fogékonyságról, valamint a leggyakrabban kialakuló fertőző betegségekről kíván átfogó képet adni.

A közösségben szerzett tüdőgyulladás napjainkban is igen gyakori és veze­tő haláloki tényezőként szerepel világszerte. Emiatt a kórkép morbiditási és mortalitási mutatóinak globális szintű csökkentése nagy jelentőséggel bír. Ennek alappillérei a hatékonyan működő prevenciós programok, a gyors és szenzitív diagnosztika, valamint az adekvát empirikus antibiotikum ajánlások.

Mi áll a macskafélék ember iránti vonzódásának hátterében? Lehetséges, hogy válogatós természetük? És milyen hatással vannak az emberi egészségre?

Egy 42 éves férfi mintegy 4-5 percig tartó görcsrohamot követően fordult orvoshoz. Arról számolt be, hogy a roham előtt „furcsa” érzése volt, a roham után pedig fejfájás jelentkezett. 

Az USA járványügyi hivatalának (CDC) becslése szerint évente hat ameri­kaiból egy kap ételmérgezést. A betegség leggyakoribb okai vírusok (pl. norovírus), baktériumok (pl. Salmonella, Escherichia coli, Campylobacter, Listeria) és paraziták (pl. Toxoplasma gondii, Giardia). A végleges diagnózis csak széklettenyésztéssel vagy más, bonyolultabb laboratóriumi vizsgálat­tal állapítható meg. Ételmérgezés gyanújakor az empirikus kezelést már e vizsgálatok eredményének megismerése előtt el kell kezdeni. Az empirikus terápia lényege a tünetek kezelése, a klinikailag dehidrált betegek rehidrálása és antibiotikum adása. Az ételmérgezéseket jelenteni kell a helyi és állami egészségügyi szerveknek.

A dühöngési zavarban szenvedőkben kétszeres valószínűséggel fordul elő látens toxoplazmózis fertőzés.

A gyomor-bél rendszer mikrobiomjának befolyása a fiziológiai funkciókra olyan sokrétű, hogy a hatások feltérképezésének minden bizonnyal még csak az elején járunk.¹ A bélflóra szabályozó szerepe nemcsak az immunrendszer érésében és a bélfal permeabilitásának fenntartásában alapvető, hanem a központi idegrendszer fejlődéséhez is hozzájárul.^2,3 Sőt, mielőtt az utóbbira kitérnénk, meg kell említenünk, hogy számos tumorellenes szer kemoterápiás hatása nagymértékben a bélflóra közvetítésével történik.⁴ A mikrobiom közvetlen (humorális) kémiai hatásokkal befolyásolja a törzsdúcok, a thalamus, a hippocampus és az amygdala érését.^5,6 A bélbaktériumok közvetve (neurális úton) a n. vaguson keresztül is modulálják az agy működését.⁷

Az intrauterin növekedési restrikció (vagy régebbi elnevezéssel retardáció) (IUGR, intrauterin growth restriction) azt jelenti, hogy a magzat nem képes elérni a normális testméreteit a méhen belül. Bár az IUGR gyakori terhességi szövődmény, az idevágó terminológiai és diagnosztikai kritériumok terén sok az ellentmondás. Ennek egyik oka, hogy az IUGR-rel kapcsolatos vizsgálatok többségében nem tettek különbséget az alkatilag, illetve patológiásan kis magzatok között. Ezen túlmenően, az IUGR patogenezisét kutató vizsgálatok gyakran egységes eredetet tételeztek fel, ami lehetetlenné tette a háttérben meghúzódó mechanizmusok pontos feltárását. Ennek az lett az eredménye, hogy továbbra is meghatározásra vár az IUGR optimális kezelése.

Hazánkban két intraokuláris parazitás megbetegedés: a toxoplazmózis és a toxokariázis fordul elő. Közös bennük, hogy az ember véletlen köztigazdaként szerepel a fertőzési láncban, és a szemgolyó predilekciós hely. 

A Toxoplasma gondii-fertőzött nők körében nagyobb az önkárosító cselekmények aránya, mint az átlagos népességben – ez derült ki egy több mint 45 ezer nő részvételével Dániában lefolytatott kutatásból.

Az Archies of General Psychiatry című lapban nyilvánosságra hozott közlemény rangidős szerzője a University of Maryland pszichiátere, akinek speciális szakterülete az öngyilkosságok neuroimmunológiai vonatkozásainak kutatása.