A bőr laphámrákja az epidermisz keratinocitáiból kiinduló rosszindulatú da­ganat, amely a basalioma után a második leggyakoribb malignus bőrtumor. Kialakulása multifaktoriális, fő etiológiai tényezője az UV-sugárzás, amely genetikai károsodásokhoz vezet, de kialakulásában a HPV-fertőzés, kró­nikus bőrgyulladás, hegek, ionizáló sugárzás és az immunszuppresszió is szerepet játszhat. A klinikai kép rendkívül változatos, a precancerosisok, az in situ formák felismerése kulcsfontosságú a korai diagnózisban. A ke­zelés alapja a sebészi eltávolítás, előrehaladott esetekben sugárkezelés és immunellenőrzőpont-gátló terápia jön szóba. A prognózis általában kedvező, de magas kockázatú esetekben szoros onkodermatológiai követés szükséges. A megelőzés középpontjában az UV-expozíció csökkentése és a HPV-fertőzés elleni védelem áll.

Az elmúlt hónapban az FDA négy új gyógyszert és két új készítményt hagyott jóvá, három szer indikációját bővítette, egy tüdőrák elleni gyógyszer jóváhagyását elutasította, és két vizsgálati szerrel kapcsolatos vizsgálatokat leállított.

CE-jelölést kapott a SkylineDx cég Merlin melanóma-tesztje, amelynek európai forgalmazását a vállalat már szeptember végén megkezdi.

A szerzők egy idős beteg bőrén kialakult recidiváló laphámrákjában alkal­mazott cemiplimabkezelés hatásosságáról számolnak be. Tizenegy széria cemiplimabterápia mellett szövődmény, immunmediált mellékhatás nem jelentkezett, klinikailag a betegség parciális remisszióba került.

Egy 79 éves beteg a fejbőrén észlelt elváltozás miatt kereste fel orvosát, melyet egy hónappal korábban, kis vérzés kapcsán fedezett fel. Az elváltozás tünete­ket nem okozott, ám gyorsan növekedett. Helyi antibiotikumok alkalmazása nem ho­zott javulást. A kórelőzményben koszorúér-betegség és magas vérnyomás szerepelt, rosszindulatú betegségről azonban nem tett említést a beteg.

Gyógyszerészek szerint számos fényvédő készítmény magas koncentrációban tartalmaz karcinogén anyagot.

Ha a bőrrák kerül szóba, először talán mindenkinek a melanoma jut eszébe, holott a bőr hámjából kiinduló rosszindulatú daganatok, mint a basalioma és laphámrák jóval gyakoribbak. 

A daganatos betegséghez csatlakozó vénás thromboemboliák (VTE) gyakori halálokok ebben a betegcsoportban. 

Az évekig tartó antihipertenzív/diuretikus hidrochlorothiazid terápia valóban emeli a nem melanoma természetű bőrrákok kockázatát.

A hidroklorotiazid (HCTZ) fotoszenzibilizáló hatású anyag, amelynek szerepet tulajdonítottak az ajakrák kialakulásában. A nonmelanotikus bőrrák – legfő­képpen a laphámrák – HCTZ-dózistól függően fokozott kockázatát észlelték hidroklorotiazidot szedő betegek körében. A nonmelanotikus bőrrákkal való kapcsolat miatt körültekintően mérlegelni kell a HCTZ alkalmazását.

Journal of the American Academy of Dermatology, 2017. december