Az elmúlt hónapban az FDA négy új gyógyszert és két új készítményt hagyott jóvá, három szer indikációját bővítette, egy tüdőrák elleni gyógyszer jóváhagyását elutasította, és két vizsgálati szerrel kapcsolatos vizsgálatokat leállított.

CE-jelölést kapott a SkylineDx cég Merlin melanóma-tesztje, amelynek európai forgalmazását a vállalat már szeptember végén megkezdi.

A szerzők egy idős beteg bőrén kialakult recidiváló laphámrákjában alkal­mazott cemiplimabkezelés hatásosságáról számolnak be. Tizenegy széria cemiplimabterápia mellett szövődmény, immunmediált mellékhatás nem jelentkezett, klinikailag a betegség parciális remisszióba került.

Egy 79 éves beteg a fejbőrén észlelt elváltozás miatt kereste fel orvosát, melyet egy hónappal korábban, kis vérzés kapcsán fedezett fel. Az elváltozás tünete­ket nem okozott, ám gyorsan növekedett. Helyi antibiotikumok alkalmazása nem ho­zott javulást. A kórelőzményben koszorúér-betegség és magas vérnyomás szerepelt, rosszindulatú betegségről azonban nem tett említést a beteg.

Gyógyszerészek szerint számos fényvédő készítmény magas koncentrációban tartalmaz karcinogén anyagot.

Ha a bőrrák kerül szóba, először talán mindenkinek a melanoma jut eszébe, holott a bőr hámjából kiinduló rosszindulatú daganatok, mint a basalioma és laphámrák jóval gyakoribbak. 

A daganatos betegséghez csatlakozó vénás thromboemboliák (VTE) gyakori halálokok ebben a betegcsoportban. 

Az évekig tartó antihipertenzív/diuretikus hidrochlorothiazid terápia valóban emeli a nem melanoma természetű bőrrákok kockázatát.

A hidroklorotiazid (HCTZ) fotoszenzibilizáló hatású anyag, amelynek szerepet tulajdonítottak az ajakrák kialakulásában. A nonmelanotikus bőrrák – legfő­képpen a laphámrák – HCTZ-dózistól függően fokozott kockázatát észlelték hidroklorotiazidot szedő betegek körében. A nonmelanotikus bőrrákkal való kapcsolat miatt körültekintően mérlegelni kell a HCTZ alkalmazását.

Journal of the American Academy of Dermatology, 2017. december

A perzisztens vagy visszatérő kellemetlen szájszag (foetor oris, halitózis) min­den életkorban előfordul, gyakorisága a fejlett országokban 10–50%. Súlyos esetekben jelentős negatív hatása lehet a betegek önértékelésére és társas kapcsolataira. Hátterében leggyakrabban az oro- vagy a nasopharynx elvál­tozásai állnak, de más belgyógyászati kórképek kísérőjelensége is lehet, ilyen­kor a betegvizsgálat során kézenfekvő és hasznos információt jelent. Írásunk a foetor oris gyakori okait, a kivizsgálás és a terápia lehetőségeit foglalja össze.