HCT és bőrrák

A nem-melanoma szerkezetű bőrrák (non melanoma skin cancer = NMSC) a leggyakoribb humán daganat, amely az életkor növekedésével egyre gyakoribb. Az UV fénynek kitett bőrön – különösen az UV fényre érzékeny fenotípusú emberekén - gyakrabban jelentkezik. Az immunszuppressziós szerek (cyclosporin, azathioprin) és a szisztémásan, vagy helyileg használt calcineurin gátlók növelik az NMSC-k gyakoriságát, míg bizonyos szerek, pl. az aszpirin és a nem szrteroid gyulladásgátlók csökkentik.

Magasvérnyomás betegségben a hidrochlorothiazid (HCT) régóta használatos, jól bevált antihipertenzív és diuretikus hatású szer, melyet világszerte milliók szednek naponta, folyamatosan. Leggyakrabban más diuretikumokkal, vagy nem diuretikus antihipertenzív szerekkel kombinált kiszerelésben kapható. Régóta tudjuk azt is, hogy a HCT növeli az UV-fény iránti érzékenységet, ezért a HCT-vel kezelt betegek meggondolatlan napozása a bőr leégésével járhat. Kifejezetten erős összefüggés van a HCT adagolás és az ajak laphámrákja között is.

2017. december 4.-én online jelent meg egy tanulmány a J Am Acad Dermatology-ban, melyben dán bőrgyógyászok arra kerestek választ, hogy a HCT használata emeli-e a bőr alapsejtes rákjának (basal cell cancer = BCC), illetve laphámrákjának (squamous cell carcinoma = SCC) kockázatát. Dániában szinte mindig kombinációban alkalmazzák a HCT-t, elsősorban a diuretikus amiloriddal, vagy leginkább az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)  gátlókkal, illetve angiotenzin II receptor antagonistákkal (ARB-kkel).

A kutatók a Danish Cancer Registry-ből, a dán National Prescription Registry-ből, a National Patient Registry-ből, a Danish Education Registers-ből és a Danish Civil Registration System-ből vették a 2004 és 2012 közötti adatokat. A vizsgált időszakban 102366 nem-melanoma típusú bőrdaganatot regisztráltak. A szerzők az értékelésből kihagyták a szövetileg nem igazolt eseteket, az ajak laphámrákjait, a szervtranszplantáltak és a HIV-fertőzöttek daganatait. Ilyen módon 71533 alapsejtes bőrrákos és 8629 laphámrákos beteg adatait dolgozták fel, és azokat 20-szor nagyobb kontroll csoportok adataival hasonlították össze.

A betegeket az általuk – esetleg hosszú évek alatt - szedett HCT kumulatív mennyisége szerint csoportosították, és úgy találták, hogy az 50000 mg fölötti kumulatív HCT-dózis esetén a BCC kockázata jelentősen megnőtt (OR 1,29, 95%CI 1,23-1,35), az SCC kockázata pedig csaknem négyszeresre növekedett (OR 3,98, 95%CI 3,68-4,31). A HCT-vel legexponáltabb betegek esetén (200000 mg kumulatív összdózis fölött) a BCC bőrdaganatok kockázata másfélszeresére (OR 1,54, 95%CI 1,38-1,71), míg az SCC bőrdaganatok kockázata hétszeresére nőtt (OR 7,38, 95%CI 6,32-8,60). Mindkét érték p<0,001.

A kockázat mértéke némileg eltért a különböző betegcsoportok között: fiatalokban és nőkben erősebb volt az összefüggés. Egyéb antihipertenzív gyógyszerek, pl. bendroflumethiazid, ACE-gátlók, ARB-k, furosemid, indapamid, nifedipin szedése esetén nem találtak összefüggést a gyógyszerszedés és a BCC, valamint az SCC kialakulásának kockázata között.

A régebbi megfigyelések és az újabb bizonyítékok alapján javasolható, hogy a HCT-t tartósan szedő betegek óvják bőrüket a túlzott UV sugárzástól, illetve a bőrrákok eredetileg is magasabb kockázatával rendelkező betegek HCT nélküli antihipertenzív kezelésben részesüljenek.      

Forrás: Medscape Medical News Perspective > Arefa MD’s Morning Report