A paradicsom véd a bőrrák ellen
Nagy mennyiségű szárított paradicsom fogyasztása hím egerekben 50 százalékkal csökkentette a bőrrákok előfordulását.
A dr. Tatiana Oberyszyn patológus ((Ohio State University) vezette vizsgálat eredményeit a Scientific Reports című lapban hozták nyilvánosságra.
A bőrrákok kialakulásában főként a napfényexpozíció játszik szerepet. A leggyakoribb típus a keratinocytás carcinoma (KC), melyet 2012-ben 4,4 millió betegnél diagnosztizáltak az Egyesült Államokban. A KC eseteinek körülbelül 80 százalékát a basaliomák teszik ki, míg a fennmaradó 20 százalék laphámrák. Bár a KC halálozási aránya viszonylag alacsony, a kezeléséhez szükséges egészségügyi anyagi kiadások tetemesek: az USA-ban 8,1 milliárd dollár között van, és ez az összeg folyamatosan emelkedik. Az esetszám és a kiadások csökkentésére az Egyesült Államok szakminisztériuma akciótervet dolgozott ki, mellyel az alapellátásban dolgozókat célozzák meg. A program részét képezi alternatív prevenciós módszerek kidolgozása is, melyek közül potenciális jelölt lehet az étrend megfelelő összeállítása.
Korábbi kutatási eredmények arra utalnak, hogy paradicsompasztával enyhíthetők a napégés tünetei, illetve az élelmiszerekben lévő karotenoidok – melyek a paradicsom piros színét adják – paradicsompüré elfogyasztása után a bőrben maradnak, és akár védőhatást is kifejthetnek a napfény ultraibolya (UV) sugarainak hatásaival szemben. Jelen tanulmány szerzői kiemelik, hogy a paradicsomban megtalálható primer karotenoid, a likopén bizonyult a leghatásosabb antioxidánsnak e pigmentek közül. Más vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a paradicsom elfogyasztásával a szervezetbe teljes étrendi formájában bekerülő likopén hatásosabb, mint az étrendkiegészítőkhöz adott szintetikus forma. Ez felveti, hogy a teljes hatáshoz a paradicsom más komponensei is hozzájárulhatnak.
A most közzétett vizsgálat célja annak tisztázása volt, hogy paradicsom nagy mennyiségű fogyasztásával észrevehetően csökkenthető-e a bőrrák kockázata krónikus napfényexpozíciónak kitett hím és nőstény kísérleti egereknél.
A vizsgálat érdekes megállapítása volt, hogy míg nőstény egerek esetében nem észleltek különbségeket az egyes kísérleti csoportok között, addig a 10 százaléknyi paradicsomport tartalmazó étrenden tartott, 35 héten át UV-fénynek kitett hím egerek esetében 50 százalékkal kevesebb bőrrák fordult elő, mint a paradicsomot nem fogyasztó kontrollcsoport állatainál.
A hím és nőstény egerek között tapasztalt különbségekre korábbi vizsgálatok adhatnak magyarázatot, melyek szerint a UV-expozíció hatására hím állatoknál rövidebb idő telik el a bőrrák jelentkezéséig, mint a nőstényeknél, és a kialakult tumorok nagyobbak, agresszívabbak és nagyobb számúak voltak.
„Vizsgálatunk azt jelzi, hogy a különböző prevenciós stratégiák kidolgozásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemi különbségeket sem. Ami férfiak esetében működik, az nem feltétlenül megfelelő a nők számára is, és ez fordítva is igaz” – hangsúlyozza a vizsgálat vezetője.
A munkacsoport azt is megfigyelte, hogy csak azoknál a hím állatoknál csökkent a bőrrák előfordulása, melyek szárított formában kapták a paradicsomot. Ezen belül is a szárított paradicsom azon formája eredményezte a legnagyobb kockázatcsökkenést, mely a legnagyobb mennyiségben tartalmaz biológiailag hozzáférhető likopént, bár e tekintetben nem mutatkozott szignifikáns különsbég.
