Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

Az adiponektin–PEPITEM jelátviteli útvonal feltárása új fejezetet nyithat több ízületi gyulladással járó kórkép terápiájában.

Állatkísérletek során nagyon kedvező hatást mutatott a zöldtea-kivonat a testtömeg csökkentésében és több metabolikus funkció helyreállításában.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Finn kutatóknak sikerült leírniuk az elhízás és a szervezetben megjelenő gyulladás közötti kapcsolat folyamatát.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritkává vált, azonban a koronavírus és a Covid–19-vakcinák ha­tásosságát illetően számtalan kérdés merül fel. A védőoltás hatásosságát az határozza meg, hogy képes-e megelőzni egy adott betegséget. Ahogy bármely más gyógyszer esetében, úgy egyetlen védőoltás sem 100%-ban hatásos minden egyes oltott ember számára az adott fertőző betegséggel szemben, azaz a hatásosság számos tényező függvénye. Jelen áttekintésben a tápláltsági állapot összefüggéseit elemezzük az oltások hatékonyságá­val és a súlyos Covid–19-fertőzés kimenetelének kockázatával, áttekintve a rendelkezésre álló szakirodalmat.

Egy új kutatás eredményeiből kiderül, hogy a ketogén diéta javíthat a rokkantság mértékén és az életminőségen, csökkentheti a fáradtságot és a depressziót sclerosis multiplexes (SM) betegeknél.

Az inzulinrezisztencia (IR) és a renin–angiotenzin rendszer (RAS) közötti szoros kapcsolat igazolt. A RAS túlzott mértékű aktiválódása az inzulin jel­átviteli útjainak befolyásolásával, a zsírképződés gátlásával, oxidatív stressz és gyulladás elősegítésével, a véráramlás csökkentésével és a szimpatikus idegrendszer aktiválásával IR-hez vezethet. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy az angiotenzin-konvertáló enzim gátlók és az angiotenzin II receptor blokkolók gátolni képesek az angiotenzin II aktivitását, javítják a vérát­áramlást, mérséklik az oxidatív stresszt, valamint a béta-sejtek apoptosisát és ezáltal javítják az inzulinérzékenységet is.

A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az élet­módbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganat­típusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.