Bár a mechanizmusok még nem ismertek, egyértelművé vált, hogy a bél baktérium összetétele és a táplálkozás fontos hatással vannak a kognitív funkciókra is.

Az Alzheimer-kór kezelésében értékelt fázis II/III. GAIN klinikai vizsgálat nem teljesítette ugyan az elsődleges végpontokat, de érdekes felvetésekkel állt elő a betegség kiváltó okát illetően.

A hypertonia egyik következménye a kognitív funkciók romlása. Az antihipertenzív kezelés neuroprotektív hatása egyértelmű, ám a kognitív funk­ciókra gyakorolt hatásáról kevesebb evidencia áll rendelkezésre

A legtöbb kóros bőrelváltozást bőrbetegségek okozzák, ugyanakkor néha találkozhatunk nem primer bőrbetegségek bőrtüneteivel is. Némelyik ilyen tünet olyannyira jellegzetes, hogy lényegében diagnosztikai értékűnek tekinthető. Ez a cikk tíz ilyen, a mindennapi ellátás során előforduló bőrel­változással foglalkozik.

Az Alzheimer-kór az idegrendszer degeneratív betegsége, a demencia leg­gyakoribb oka. Biztos diagnózisa neuropatológiai, in vivo diagnosztiká­jában a biomarkerek használata javítja a specificitást. Bár betegségként említjük, de talán a szindrómához (tünetcsoport) áll közelebb, mivel számos jellemzőjében igen heterogén.

Az Alzheimer-kór új, korszerű képalkotó diagnosztikai markerének kifejlesztéséről adott hírt a Journal of Alzheimer’s Disease című lap különszáma. Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb agyi rendellenesség, mely megközelítőleg 35 millió embert sújt világszerte. Az utóbbi évtizedben nagy előrelépések történtek annak tisztázása terén, hogy a betegség miként befolyásolja az agyi működéseket. 

Minél több életcélt tűz maga elé az Alzheimer-kóros beteg, annál kevésbé érvényesül a betegséget jellemző agyi plakkok és kötegek káros hatása – hozták nyilvánosságra a Rush University Medical Center kutatói a közlemúltban.
Eredményeiket az Archives of General Psychiatry májusi számában tették közzé.