Az életcélok javítják az agyi működéseket Alzheimer-kórban
Minél több életcélt tűz maga elé az Alzheimer-kóros beteg, annál kevésbé érvényesül a betegséget jellemző agyi plakkok és kötegek káros hatása – hozták nyilvánosságra a Rush University Medical Center kutatói a közlemúltban.
Eredményeiket az Archives of General Psychiatry májusi számában tették közzé.
„Vizsgálatunk jobb kognitív funkciókat jelzett azoknál a betegeknél, akiknek jelentősebb céljai vannak még az életben, szemben azokkal, akik ilyen célokat nem tűztek maguk elé – függetlenül az agyi plakkok és kötegek jelenlététől” − emeli ki Patricia A. Boyle a Rush honlapján.
E megfigyelések arra utalnak, hogy az életcélok védelmet nyújtanak a plakkoknak és kötegeknek a memóriára és egyéb gondolkodási funkciókra gyakorolt károsító hatásaival szemben. Ezek bátorító eredmények, és azt jelzik, hogy az értelmes és célirányos tevékenységek elősegítik a kognitív egészség fenntartását idősebb korban is.
Boyle és munkatársai a Rush Alzheimer-betegeket gondozó központjának 246 betegét vonták be a Rush Memory and Aging Project nevű vizsgálatba. Olyan betegek adatait elemezték, akiknél demencia nem állt fenn, később elhunytak, és megtörtént náluk az agy boncolásos vizsgálata. A résztvevők évente klinikai vizsgálaton estek át legfeljebb körülbelül 10 éven keresztül, melynek során sor került a kognitív funkciók felmérésére és neurológiai vizsgálatra is. A vizsgálatban rákérdeztek az életcélokra is, illetve arra, hogy ezeket mennyiben befolyásolja az életkilátások felmérése. A szerzők vizsgálták azt is, hogy az életcélok lassítják-e a kognitív hanyatlás ütemét még azoknál az idősebb betegeknél is, akiknek agyában nagyobb számban vannak jelen jellegzetes alzheimeres plakkok és kötegek.
Miközben ezek a plakkok és kötegek igen gyakoriak azoknál a betegeknél, akiknél az Alzheimer-kór kapcsán demencia lép fel (melynek jellemzője a kifejezett emlékezetzavar, illetve az egyéb gondolkodási funkciók megváltozása), a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy a jellegzetes morfológiai eltérések azoknál az idősebb betegeknél is jelen vannak, akiknél nem alakul ki demencia. A plakkok és kötegek károsítják a memóriát és más kognitív működéseket.
Boyle és munkatársai megjegyzik, hogy a jelenleg is folyó Alzheimer-kutatások jelentős része olyan módszerek megtalálására irányul, melyekkel megelőzhető vagy legalább csökkenthető a jellegzetes plakkok és kötegek kialakulása az agyban, ami meglehetősen nehéz feladat. A mostanihoz hasonló vizsgálatokra azért van szükség, mert addig, amíg nincsenek a kezünkben hatásos terápiás lehetőségek, minél hamarább olyan stratégiákat kell alkalmazni, melyekkel minimálisra csökkenthetők a plakkok és kötegek kognitív funkciókra gyakorolt hatásai.
„E vizsgálatok számos buktatót rejtenek, mivel sokféle tényező befolyásolja a kognitív működéseket, és a kutatásokban gyakran nem állnak rendelkezésre olyan agyi boncolásos minták, melyek alapján mennyiségileg is meghatározhatók lennének az Alzheimer-kór jellegzetes morfológiai eltérései az agyban – mondja Boyle. – Nagy segítséget jelenthetne az Alzheimer-kóros betegek népes és egyre növekvő tábora számára, ha sikerülne azonosítani azokat a faktorokat, melyek még a plakkok és kötegek jelenlétében is elősegítik a kognitív egészség fenntartását.”
Az 1997-ben indult Rush Memory and Aging Project egy utánkövetéses klinikai-patológiai vizsgálat, mely az idősödéssel összefüggő gyakori krónikus betegségekkel foglalkozik. Negyven idősotthonból és időseket gondozó intézményből toboroztak résztvevőket a vizsgálatba Chicagóból és annak körzetéből. Jelenleg több mint 1500-an vesznek részt a National Institutes on Aging által támogatott kutatásban.
